A politikai rendőrégen tegnapi kezdték meg Mohai Gyulának, Budapest volt nyilas főpolgármesterének a kihallgatását. Elmondotta, hogy a hatalomátvétel után nem akart főpolgármester lenni, mert tisztában volt azzal, hogy Budapest el fog esni. Ő úgy képzelte el, hogy a Dunántúlon a németek és a nyilasok egy erős frontot építenek ki és „majd ott elbarikádozzák magukat addig amíg a háború véget nem ér”.

Egész kihallgatás alatt többször rosszul lett és sírógörcsöt kapott, panaszkodott, hogy nem tud aludni, rossz a gyomra és ha lehet, diétás kosztot kér. Elmondotta többek között, hogy a hídrobbantásokért nem ő a felelős. Mikor megkérdezték tőle, hogy kit tart felelősnek, először megtagadta a feleletet, majd pedig nagyon halkan és remegve mondta ki:
- „Beregffy a bűnös, ő a bűnös mindenért, engem hagyjanak ki mindenből, én egyszerű öregember vagyok.”

Elmondotta még azt is, hogy felelősnek érzi magát azért, hogy Budapest élelmiszerraktárait és közszükségleti raktárait a nyilasokkal elszállíttatta, mert a nyilas pártszolgálatosok teljesen kirabolták azokat és nem azzal törődtek, hogy az elszállítandó árut minél hamarabb biztonságba helyezzék, hanem, hogy minél többet lophassanak.
Ezután szinte varázsszóra megváltozott Mohai. Egyre cinikusabban, sőt helyenkint mosolyogva mondta el nyugatra való menekülésének kedves „emlékeit”.
A pezsgősvacsorák egymást érték.
- „Szálasi és vezérkara nagyon kedves volt hozzám, akkor, úgy láttam, hogy Szálasi környezetében csupa kedves úrifiú van.”
Elpanaszolta, hogy Németországban az SS-ek kíméletlenül kirabolták őt is és elvették kocsiját. Ha egy katonai alakulat meg nem szánja, gyalog kellett volna megtennie tovább az utat.
- Ekkor kezdett világos lenni előttem, hogy a németek semmibe sem vesznek minket és én hiába voltam Budapest főpolgármestere, semmi tekintélyem nem volt előttük.