Köszönet Basa Lászlónak, hogy rendelkezésünkre bocsátotta ezt az értékes anyagot

forrás:  kossuth94.5mp.eu

Nagykáta történelmében a zsidók jelenlétére való legkorábbi utalás 1744-re datálható: „...két judeus:Izsák és Marcus Salamon bazárszerű kis üzletet nyit...”
Nagykáta várossá válása 1743. május 25. Privilégium: évente három alkalommal országos vásár. (összefüggés)
Buda városa 1746-ban kihirdetett rendelete: a zsidók két nap alatt távozzanak falai közül.(letelepedés a Tápió menti településeken)
1784-1841 között a kecskeméti járásban Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében a legalacsonyabb a zsidók aránya: soha nem éri el a 2%-ot. Az országgyűlés 1840-ben szüntette meg a szabad letelepedés korlátait.
1825-ben Tápióbicskén a lakosság 15%-a zsidó- itt van a térségben a legtöbb, itt van a központjuk.
A Nagykátán való letelepedés okai:
Megszűnik a türelmi adó.
A Keglevichek szerepének csökkenése.
Járási székhely lesz Nagykáta.
A 328 fős bicskei zsidó közösség a század végére százra, 15%-ról 4%-ra csökken.(1941-ben már csak 38 fő él Bicskén.)
Hivatalosan 1860-ban alakul meg a hitközség, de a kerületi rabbi még Bicskén él, ott történik az anyakönyvezés.
Idézet az anyakönyvből: 1873-ban Nagy-Káta községben 6-an születtek, 3 halálozás és egy házasságkötés történt. A térségben már ekkor Nkátán volt a legnépesebb zsidó közösség.
Lichtenstein Ábrahám Jakab 1868-ban települ át Bicskéről Kátára. Ekkor alakul a Chevra Kadisa –temetkezési egyesület-. A temető bemutatása.
Az első kátai rabbi 1886-ban halt meg.
A második rabbi:Fischer Mór 4 éves működés után 1892-ben egy vasúti szerencsétlenség áldozata lett. 1892-l9o4 között betöltetlen a rabbi állása.
1897-es gazdacímtár: 6 módos gazda között Alstock Gyula 418 holdon, Ösztreicher Jónás 294 holdon gazdálkodott.
Ösztreicher Jónás a hitközség vezetője, rabbi távollétében meghatározó egyénisége.( A kátai kereskedelem legnagyobb része ő és a családja kezében összpontosul, a közélet jeles személyisége, felesége a helyi izraelita nőegylet elnöke, a templomépítés felvetője)
1904-ben Breuer Soma lesz a rabbi. 1880-ban Nagyszöllősön született, lévai tanítóképző, majd a pozsonyi rabbiiskolát. 40 évig,haláláig szolgálta a nagykátai hitközséget. (A kátai zsinagógának tehát 40 éves fennállása alatt mindössze 1 rabbija volt)
Az első ismert zsidó iskolai tanító Patai Ignác, ki 1873-1909 között tanít Kátán. (Sírja a k.temetőben)
1900-ban 262-en tartoztak az izraelita felekezethez.
A századforduló jellemzése: az asszimilációs szakaszban, a kétnyelvű kultúra hatása alatt. (Újságcikk: ne beszéljenek németül.)
A századfordulós zsidó közösség jellemzése:
Kis szám ellenére több területen –kereskedelem, értelmiségi, vállalkozói lét,stb – meghatározó a szerepük.
Kezdeményezőkészség, jó szervezők, tőke, szolidaritás, országos kapcsolatok.
Magasabb életszínvonal.
Nincs Kátán kirekesztés, antiszemitizmus. (Újság: ablakbeverés)
Idézet a pályázatból:
„Amikor egy helyi zsidó közösség úgy dönt, hogy templomot épít, akkor teszi azt abból a megfontolásból is, hogy az adott településen jól érzi magát, ereje és jövőképe magabiztos. Az ideiglenesség, a megtűrtség, netán a kirekesztettség állapota nem tervez hosszú távon , nem épít Istenének hajlékot. Nagykátán a századfordulón a helyi zsidó közösség templomépítő elhatározását az egész helyi társadalom pártolta és támogatta, s joggal érezte úgy, hogy ezzel a tettével nemcsak egy vallási közösség, hanem a kisváros általános gyarapodását is segíti.”
A nagykátai zsidóság a századforduló tájékán a „Nagykátai Hírlap”-ban megjelent írások alapján
Indulás:1899. november l. Hetente történő megjelenés, Kazaly plébános sokáig szerkesztő, tanítók, ügyvédek.
Az első zsidó vonatozású híranyag 19oo. január 21-én:
„A nagykátai izr. Nőegylet e hó folyamán tartott jzgyűlésén előterjesztve és jóváhagyva lett az évi zárszámadás és újraválasztották az egylet tisztikarát, melynek eredménye szerint elnök Össztereicher Jónásné, alelnök Blau Andrásné, pénztárnok Heller Vilmosné, ellenőr Kohn Adolfné és jegyző Patai Ignácz, ugyanezen alkalommal elhatároztatott, hogy az egylet alaptőkéjének gyarapítására február hó 4. és a Casinó helyiségeiben táncmulatság rendeztetik, melyhez a meghívókat az elmúlt hét folyamán már szétküldötte a rendezőség, mely e helyen kéri fel azokat, kik tévedésből meghívót nem kaptak, hogy eziránti igényeikkel a rendezőséghez forduljanak.”
Beszámoló a bálról, a „felülfizetettek” névsora: az egész Monarchia megrajzolható. Első helyen Tápióbicske- utalás a rokoni kapcsolatokra, második Tápiószele. (Itt található a második legnagyobb létszámú hitközség.) A helyi katolikus „előkelőség” részvétele.
A templomépítésre vonatkozó első hír 1901. február 24-én:
„A Nagykátán újonnan építendő izr. Templom alap javára 1901. március 3-án, vasárnap a kasinó helyiség összes termeiben zárkörű táncmulatságot rendez.”
Az egyetlen zsidó vallási jellegű írás az 1901. március 10-i számban:
„Purim ünnepi mulatság. F.hó 5-én, az izraeliták purim ünnepe alkalmából, Össztreicher Jónás úrnál, mintegy 40-en egybegyűlve vidám estét töltöttek. Vacsora után Heller Vilmos úr bűvészeti produkciókkal mulattatta a jelenlévőket.”
190l. június 23-án Kazali főszerkesztő a tárca rovatban a legnagyobb elismerés hangján mutatja be az Alstock testvérek szőlő telepét.
1904-ben Thury Károly nagykátai segédlelkész a község elöljáróságának azt a döntését ostorozza, mely az egyházi iskolák államivá tételét szorgalmazza. „ A község ezzel a vallástalanság, erkölcstelenség posványába süllyed majd, s a katolikus gyerekeket zsidó tanítók nevelik majd a vallástalanságra...” Elutasítás, a káplán elhelyezése, Kazali sem védi meg.
„Rituális kísérlet vádja” – tiszaeszléri vérvád jellegű híradás, bírósági tárgyalás, alaptalan.
Egy alkalommal volt vezércikk a zsidók helyzete, jellemzése.
„..Igaz az, hogy a zsidó „kisbérleten és hagymán kezdi, nagybirtokon és libamáj pástétomon végzi”, de éppen ez a helyes és éppen az a baj, hogy a keresztény ezt a példát nem követi, hanem négyes fogattal kezdi és pisztollyal végzi.
...De tanulhatunk a zsidóktól még a vallásosságban is. Hiába nevetünk hosszúnapokon azokon az üres boltok-és lakásokban rögtönzött imaházakon, van abban valami nagyon komoly és megszívlelendő dolog is, hogy ezen a napon minden zsidó, gazdag és szegény, fiatal és öreg megtartja vallásának szigorú parancsát és képes a helyet, amelyet egy nyomorult, bűzös szobában elfoglal, pénzzel is megfizetni...”
A „Nagykátai Hírlap” 1904. decemberében megszűnt.(templomavatásról így máshonnét a forrást)
Milyen lehetett a templom belső képe?
A meghívón is szereplő homlokzati kép Weisz Lipót 1907-ben Budapesten nyomtatott zöldes árnyalatú felvétele.(Beázási nyomok az épület és a fiatornyok találkozásánál.)
Pályázat:
„A bejárati hármas ajtó közül a középső vezetett az előtérbe, majd azon áthaladva a zsinagógai térbe. A jobboldali ajtón lehetett bejutni a női karzatra vezető lépcsőházba. A baloldali a kamra bejárata, ahol a használaton kívüli tárgyakat, eszközöket őrizték. A karzat jelenlétere utal különben a templom oldalképe is. Az aló ablaksor feltűnő alacsonysága, távolsága a felső ablaksortól az emelvénnyel elválasztott, kettéosztott belső tér kedvezőbb megvilágítását szolgálta.
Az oszlopokkal alátámasztott női karzat csökkenti a belső tér hatását, ugyanakkor a figyelmet mintegy ráirányítja a középen levő tóraolvasó emelvényre és asztalra. Itt történt a tóra olvasása, recitálása. Héber nyelven bima-nak, vagy almenor-nak nevezett emelvényen álló asztal volt a sulhan.
A Jeruzsálem irányába néző központi fal előtt volt találató a tóraszekrény, mely jelképes utalás az ószövetségi frigysátorra. Héber nyelven ezt aron hakodes-nek, szent szekrénynek, illetve aron habrit-nak, a szövetség ládájának nevezik ma is minden olyan templomban, hol ezen fontos liturgikus berendezési tárgyak eredeti céljukat betölthetik.
Nagykátán is a templom keleti falán állt ez a tóraszekrény, a mizrah. A tóraszekrény díszesen faragott fa ornamentikájára több szemtanú emlékezett. Két oldalt a rabbi és az előimdkozó asztala, illetve széke, az omed volt található.
A tóraszekrény előtt lógott a mennyezetről a gondviselést jelképező örökmécses, a nér tomid, melynek meggyújtása a templom avatásának napján, 1905. szeptember 27-én történt.”
A templom avatása
Az avatás napja: jelkép. Hahn István:”Zsidó ünnepek és népszokások” c. könyvéből következtetés.
A zsidók három zarándokünnepe közül az őszi, a Szukkot a legfontosabb esemény. A zsidók 40 éves bolyongás után térnek vissza őseik földjére – öröm, hálaadás ünnepe.
A Szukkot ünnepkörén belül a Szimchat Tóra, Mózes könyvének tisztelete a zsidók egyik mélyen vallásos tartalommal bíró örömünnepe. Nagykátán a Tóra új otthont kapott, beköltözése az új templomba a hagyományos ünnepeket még emelkedettebbé tette.
Egyetlen híradás az „Egyenlőség” 1905. október 8-i számában:
„A nagykátai uj zsidó templom szept. 27-én került felavatásra. Az ünnepi istentisztelet, melyre a 32. ezer koronába került templomot zsúfolásig megtöltötte a díszes és előkelő közönség, délután három órakor vette kezdetét. Jelen voltak a hatóságok, a járási és városi tisztviselők teljes számban – Dezsőffy Emil főszolgabíró vezetése alatt, a vasút és adóhivatal hivatalnokai, az ipartestület és a kaszinó testületileg, a tanítótestület stb. továbbá a kerület és a környékbeli zsidó hitközségek képviselői...Mindvégig jelen volt még Keglevich Gábor gróf főrendiházi tag is...”
A „mátovú”-t a jászberényi főkántor és kórusa énekelte el. „Mátovu óholecho” – avagy „Mily szépek a te sátraid, Jákob, a te lakhelyed Izrael”. A zsidó vallású emberek így köszöntik belépésük alkalmával a zsinagógát. A jászberényi jelenlét fontos eleme: Büchler Áron kerületi főrabbi megjelenése. (1839-1914) Ő építette fel a berényi zsinagógát.
A cikk említi „...Breuer Soma kerületi főrabbi tartotta meg az emelkedett szellemű felavató beszédet, melynek befejezéséül fohászt mondott a hazért, hogy súlyos válságából ősi alkotmányának megcsorbulása nélkül kerüljön ki ...”
Mire utal: A kormánypárt 1867 óta nem szenvedett választási vereséget, mely 1904 utolsó hónapjaitól alapjaiban rendíti meg a dualista államalakulatot. „Darabont kormány”, katonai megoldás fontolgatása, hatalmas tüntetések, 19o5. szeptember 15-én „vörös péntek” Budapesten.
A nér tomid, az örökmécses meggyújtását Landesberg Lipót szeghalmi főrabbi végezte, ezzel életet lehelt az épületbe, a kövekből bész hakneszesz, a gyülekezet háza lett.
A nagykátai zsidó hitközség élete és a templom sorsa 1905-től napjainkig
I.világháború: 40 résztvevő, 3 hősi halott.1941-ben megjelent ”Magyar hadviselt zsidók aranyalbuma” 12. oldalán név szerint:
Nagy Gyula, Földes Pál, Sebestyén Ferenc, Dr. Schreiber Izsó, Schwartz Vilmos, Székely Imre, Lévai Emil.
Az 1920-ban megjelent Zsidó lexikonból:
„Békésen fejlődő kongresszusi hitközség nagyon megszenvedte a forradalmi időket. A csőcselék nem csak a hitközségi tagok és a rabbi házát, de a templomot is feldúlta és kifosztotta...”
1920-ban Spitzer Aladár a hitközség elnöke.(takaréksz.)
1920-ban a legmagasabb a zsidók aránya: 276 fő.
Nagykátai anyakönyvi kerület 600 izraelita vallásút tömörít: Tápióbicske, Tápiószentmárton, Tápióság, Pánd, Tápiószecső, Kóka, Tóalmás, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta.
Aczél Mihály.
194l. november: a nagykátai székhelyű 101. Honvéd Kiegészítő Parancsnokság élén Muray-Metz Lipót alezredes. 1942. májusától a 17-65. év közöttiek behívása.
1944. májusában 600 zsidó telepítése a nagykátai gettóba.
200 nagykátai zsidóból 154-en Auschwitzben, 6-an Mauthausenben, Bergen-Belsenben l fő pusztult el.
Emlékmű 1950-ben a temetőben.
1949-ben a JOINT – Zsidó Világkongresszus szerint Nagykátán 33 zsidó él. A hitközség vezetője Bernáth Arnold. 1950-ben szórvány, a Budapesti Községkerülethez csatolják. 1952-ben eladják a templomot.
1993-ban a II.világháborús emlékmű avatása, a talapzatán a a zsidó mártírok nevei. Kátai Szilveszter kutatásai.
2004-ben a holokauszt 6o. évfordulóján városi megemlékezés. A csapat 2000 óta kutatja Nagykáta és a Tápió mente zsidó történelmét.
Basa László


Előadás vázlat a nagykátai zsinagóga építése 100. évfordulója alkalmából tartott előadásra. (Bartók Béla Művelődési Központ 2005. szeptember 15.)

A holokauszt nagykátai áldozatai
Aczél Mihály 76 éves
Özv. Almási Ferencné kora ismeretlen
Dr. Arató Sándor kora ismeretlen
Dr. Arató Sándorné kora ismeretlen
Ármuth Imre 49 éves
Ármuth István 29 éves
Ármuth Márkusz 76 éves
Ármuth Márkuszné 71 éves
Balogh Árminné kora ismeretlen
Barna Sándorné 56 éves
Bernáth Ármin 73 éves
Bernáth Árminné 72 éves
Bernáth Márton 30 éves
Bernáth Mór 40 éves
Bernáth Sámuel 48 éves
Bernáth Simon 36 éves
Bigler Pál 48 éves
Blau Imre 56 éves
Blau Malvin 62 éves
özvegy Bleyer Jenőné 55 éves
Bodánszky Adolfné 55 éves
Bodánszky Adolf 62 éves
Braun György 11 éves
Braun Gyula 51 éves
Braun Gyuláné 40 éves


Braun Ilona 50 éves
Braun Imre 8 éves
Braun István 52 éves
Braun Istvánné 41 éves
Braun István 16 éves
Braun Jenő 54 éves
Braun Jenőné 46 éves
Braun Jenő 16 éves
Braun Magda Edit 24 éves
Braun Miksáné 79 éves
Braun Zoltán 48 éves
Braun Zoltánné 44 éves
Breier Soma 65 éves
Breier Sománé 65 éves
Dr. Ehrlich Alajos 68 éves
Dr. Ehlich Alajosné 59 éves
Erdélyi Ödönné 53 éves
Erdős Károly 55 éves
Erdős Károlyné 57 éves
Erdős István 26 éves
Özv. Freuermann Mórné 62 éves
Fischer József 63 éves
Fischer Józsefné 63 éves
Fischer Márta 31 éves
Flamm Emilné 47 éves



Frank László 40 éves
Özv. Fürth Miksáné 70 éves
Goldberger Rezső 48 éves
Goldberger Rezsőné 46 éves
Grünfeld Simonné 52 éves
Özv. dr. Hajdú Béláné 72 éves
Dr. Hajdú László 44 éves
Hajdu Marcell 46 éves
Halász Béláné 79 éves
Halmos Jánosné 60 éves
Dr. Halmos Pál 48 éves
Heisler Tiborné 29 éves
Heisler Zsuzsika 5 éves
Hirschl Imre 10 éves
Hirschl Sándor 8 éves
Hirschl Rózsa 6 éves
Horner Ernő 59 éves
Horovitz Józsefné 31 éves
Horovitz Judit 6 éves
Horváth Imre 62 éves
Horváth Imréné 55 éves
Horváth Irén 26 éves
Horváth Lajos 52 éves
Özv.dr. Imre Mórné 48 éves
Kandel Katalin 24 éves


Kandel László 53 éves
Kandel Lászlóné 51 éves
Kohn Andor 55 éves
Kohn Andorné 48 éves
Korn Miksa 78 éves
Korn Jenő 53 éves
Dr. Kovács Andor 64 éves
Dr. Kovács Andorné 50 éves
Özv. Kovács Arnoldné 62 éves
Kovács Lajos 40 éves
Kovács Lajosné 37 éves
Kovács Sándor 8 éves
Lőbl Jenő 57 éves
Lőbl Jenőné 59 éves
Lőbl Magdolna 32 éves
Lőwinger Rezső 36 éves
Luczáti József 52 éves
Luczáti Józsefné 50 éves
Martin Endre 38 éves
Martin Endréné 35 éves
Martin Imre 9 éves
Martin Marika 7 éves
Nagy Gyula 53 éves
Nagy Gyuláné 50 éves
Nagy Ágnes 25 éves



Neumann Bernát 93 éves
Dr. Oberlander Sándorné 58 éves
Pottok Ernő 57 éves
Pottok Ernőné 58 éves
Pottok Ilona 24 éves
Preisz Antal 79 éves
Preisz Antalné 75 éves
Preisz Edit 8 éves
Preisz Edit 3 éves
Preisz Istvánné 33 éves
Preisz Katalin 21 éves
Preisz László 17 éves
Preisz Miklós 53 éves
Preisz Miklósné 41 éves
Preisz Pál 41 éves
Preisz Sámuel 83 éves
Preisz Sámuelné 78 éves
Preisz Sándor 72 éves
Rauschnitz Antal 73 éves
Rauschnitz Antalné 74 éves
Reisinger Mária 63 éves
Rosenblüth Henrik 70 éves
Rosenblüth József 40 éves
Rosenblüth Józsefné 38 éves
Rosenblüth Béla 36 éves


Rosenthal Imre 52 éves
Sági Ferenc 50 éves
Sági Ferencné 48 éves
Dr. Sajó Sándorné 33 éves
Sajó Veronika Klára 8 éves
Schenk László 59 ées
Schenk Lászlóné 63 éves
Schenk György 23 éves
Dr. Schreiber Izsák 51 éves
Dr. Schreiber Izsákné 50 éves
Scwartz Dezső 53 éves
Schwartz Ilona 52 éves
Schwartz Gyula 51 éves
Schwartz Szerén 50 éves
Simonyi Simon 65 éves
Simonyi Simonné 55 éves
Simonyi István 28 éves
Simonyi Istvánné 26 éves
Sebestyén Ferenc 53 éves
Sebestyén Ferencné 50 éves
Sebestyén Éva 26 éves
Einhorn Károly 42 éves
Spitzer Fülöp 81 éves
Spitzer Kálmán 76 éves
Spitzer Kálmánné 76 éves


Spitzer Gyula 47 éves
Spitzer Gyuláné 41 éves
Einkorn Károlyné 45 éves
Spitzer Lajosné 32 éves
Spitzer Éva 17 éves
Spitzer Endre 16 éves
Gróf József 30 éves
Strasser Adolfné 66 éves
Strasser Adolf 68 éves
Strasser Zsuzsanna 28 éves
Strasser Andrásné 28 éves
Strasser Imre Péter 7 éves
Özv. Stern Izidorné 65 éves
Sterzfinger Henrik 67 éves
Sterzfinger Henrikné 64 éves
Székely Ernő 55 éves
Székely Ernőné 55 éves
Székely Illés 28 éves
Székely Imre 62 éves
Székely Imréné 52 éves
Dr. Székely István 28 éves
Dr. Székely Istvánné
Szemere István 25 éves
Szemes László 35 éves
Szemes Lászlóné 33 éves


Szemes Editke 7 éves
Szőke Erzsébet 40 éves
Szőke istván 46 éves
Szőke Józsefné 40 éves
Szőke Miklós 44 éves
Szőke Sándor 49 éves
Szőke Sándorné 50 éves
Dr. Török Ignác 62 éves
Tusák István 67 éves
Tusák Istvánné 57 éves
Tusák Margit 37 éves
Tusák László 28 éves
Tusák Pál 22 éves
Vajda József 31 éves
Vajda Józsefné 27 éves
Özv.Weisz Istvánné 55 éves
Weisz Mária 24 éves
Weisz Júlia 22 éves