Budapest, november 29.

Viszonyunk a Szovjetúnióhoz, a nyugati nagyhatalmakhoz és szomszédainkhoz
Beszéde elején a miniszterelnök általános politikai kérdésekkel foglalkozott. Mindenekelőtt rámutatott a választások nagy kül- és belpolitikai jelentőségére, majd méltatta és elismerte az ideiglenes nemzeti kormány nagy munkáját.

A kormányprogram részletes ismertetésénél a miniszterelnök mindenekelőtt a külügyi vonatkozású kérdésekről szólott. Leszögezte a miniszterelnök, hogy az új magyar kormány külpolitikája továbbra is azon az alapon áll, amelyet az ideiglenes nemzeti kormány még Debrecenben lefektetett. Ennek a külpolitkának első feladata a Szovjetúnió bizalmának megszilárdítása és a Szovjetúnióval való gazdasági, valamint kulturális kapcsolatok továbbfejlesztése. Éppen ezért a kormány és az egész nemzet minden erejével eleget kíván tenni a fegyverszüneti egyezményben vállalt kötelezettségek hiánytalan teljesítésének, mert ezek teljesítése a két nép közötti kapcsolatok előfeltétele. Meleg szavakkal emlékezett meg a miniszterelnök a Szovjetúnió segítségéről, amellyel a diplomáciai kapcsolatok felvételén át kiemelte hazánkat diplomáciai elszigeteltségéből. Utalt arra, hogy ezzel kapcsolatban a Szovjetúnió hivatalosan is megállapította, hogy Magyarország kivette részét a német fasizmus elleni háborúból és hogy fegyverszüneti kötelezettségeit erejéhez mérten lojálisan teljesíti. Ugyancsak hasonló hálás, elismerő szavakkal szólott a két állam között kialakuló gazdasági és kulturális kapcsolatok örvendetes fejlődéséről is.

Hasonló meleg baráti szavakkal fejezte ki a miniszterelnök, hogy ugyancsak nagy súlyt helyez a magyar kormány a nyugati demokráciákkal való kapcsolatok kiépítésére, mert tudatában van annak a jelentőségnek, amellyel ezek a kapcsolatok a fiatal magyar demokráciára úgy kultúrális, mint gazdasági téren bírnak. A magyar kormány reméli, hogy az Egyesült Államokkal való diplomáciai kapcsolatok felvétele egyebek között a tengerentúli magyarsággal való összeköttetést is újra lehetővé teszi.

A szomszéd népekkel való külpolitikai viszonyunkkal foglalkozva, a Romániával jelenleg fennálló kapcsolatokat fejlődésképeseknek nevezet a miniszterelnök. Kiemelte a Groza-kormány megértő magatartását, azonban sajnálattal állapította meg, hogy a jóindulatú rendelkezséek az alsóbbfokú közigazgatási szervek miatt gyakorlatban sokszor nem érvényesülnek megfelelően. Ennek ellenére gazdasági és kulturális téren igen jelentős és örvendetes közeledés tapasztalható a két ország között. Jugoszláviáról a legmelegebb dicséret hangján emlékezett meg Tildy Zoltán. Magyarország a jugoszláv magatartást a komoly baráti jóviszony kialakulása zálogának tekinti.  Ausztriával kívánatosak a kapcsolatok felvételei és erre minden remény meg is van.

A magyar-csehszlovák viszony
Ezután a Csehszlovák köztársasággal fennáll viszonnyal foglalkozott Tildy Zoltán. Kifejtette, hogy a demokratikus Magyarország jószomszédi viszonyt igyekszik teremteni a Csehszlovák Köztársasággal is, azonban ez az igyekezetünk eddig nem járt eredménnyel, mert a jószomszédi viszonyt a Szlovákiában végbemenő és az ottani magyarságot súlyosan érintő esermények miatt megegyezni nem tudtuk.

A csehszlovák magyarságot – mondotta Tildy Zoltán – megfosztották politikai jogaitól, kulturális életlehetőségeitől, sőt különböző vagyonkobzó és jogfosztó intézkedések után ma már az életfenntartás lehetősége is kétséges számukra. Mindezeken az intézkedéseken felül a legutóbbi időben megkezdődött a magyarlakta vidékek férfilakosságának tömeges visszaszállítása. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy Szlovákia egyes vidékein csak az elszállítások erősen a múlt fasiszta rendszerére emlékeztető módon történtek. Reméljük, hogy a csehszlovák kormány józan belátása az elvakult szenvedélyek fölébe kerekedik és véget vet ennek a véleményünk szerint saját demokratikus meggyőződéseivel is élesen szembenálló visszaéléseknek.

Éppen ezért nem nyúlt a magyar kormány a nemzetközi jog által megengedett olyan ellenrendszabályokhoz, melyeknek végrehajtása demokratikus meggyőződésével és az emberi szabadságjogok tiszteletbentartásával ellenkezőnek tartja. A magyar kormány őszintén reméli, hogy a csehszlovák kormánnyal egyerértésben javítani tudja a csehszlovákiai magyarság helyzetét.

A külügyminiszter úr a közeli napokban Prágába látogat és azt reméljük, hogy a látogatás eredményeként az országaink közötti súrlódási felület eltüntetését kövnyvelhetjük el. Mindenesetre kívánasonak látná a magyar kormány, már ezek a tárgyalások sikerének előmozdítása érdekében is, ha a csehszlovák korány a tárgyalások megindulásával nem teremtene további befejezett helyzeteket, sőt az eddigi jogfosztó rendeletek és intézkedések végrehajtását is felfüggesztené.

Kifejtette ezután a miniszterelnök, hogy Franciaországgal, Olaszországgal és Lengyelországgal kívánja Magyarország a diplomáciai kapcsolatokat, gyors helyreállítását, törekszik a Bulgáriával és a semleges országokkal, elsősorban Svájccal és Törökországgal a kapcsolatok újrafelvételére és bejelentette, hogy Svédország Budapestre küldendő ügyvivőjének személyét már meg is nevezte. Ezenkívül kívánatos a Szentszékkel való kapcsolatok helyreállítása is.

A békekötés kérdése
A diplomáciai kapcsolatok után Tildy Zoltán a békekötés kérdésével foglalkozott:
Nemcsak a magyar kormány, hanem az egész nemzet is várja, hogy a békekötés minél előbb valósággá váljék. A békekötésnél a kormánynak az az óhaja, hogy a megkötendő békeszerződések a magyar kérdést a világbéke ügyének és valamennyi középeurópai nép érdekeinek figyelembevételével összhangban legyen.

A kormány magyar nemzeti szempontból is azt a békét tekinti a legjobbnak – mondotta Tildy Zoltán - , amely a háborúban megsanyargatott népeknek megnyugvást hoz, minél tágabb körben elégedettséget teremt és az összes külállamokkal, különösen pedig szomszédainkkal a békés együttműködés biztos alapját teremti meg. Ebből az alapelvből kiindulva, a magyar kormány kész a dunai térségben élő nemzetekkel a legszorosabb és a béketervezetekben intézményesen is biztosított gazdasági együttműködésre. A demokrata Magyarország egyszer s mindenkorra szakított mindenféle imperialista politikával, nem igényel magának a Kárpátmedencében előjogokat. Egyenlő munkatársa akar lenni valamennyi dunai népnek a boldogabb és biztonságosabb jövő felépítésénél abban a reményben, hogy szomszédai is hasonló politikát folytatnak.

Ezután a miniszterelnök a belső kérdésekre tért át. Utalt a kezdeti nehézségekre, majd kijelentette, hogy most már minden erővel biztosítanunk kell a teljes rendezettség állapotát. Erős központi kormányzat mellett jól és fegyelmezetten működő állami közületi és rendészeti apparátus biztosíthatja egyedül az újjáépítő munka sikerét. A kormány a legteljesebb céltudatossággal fogott hozzá, hogy ezen a téren mutatkozó feladatait megoldja.

A belső rend és a közbiztonság megszilárdítása
A belügyminisztérim munkájával foglalkozva, bejelentette a miniszterelnök, hogy a belügyminisztérium az igazságügyminisztériummal együttesen közjogi és alkotmányjogi reformok kidolgozásával foglalkozik. A belügyi kormányzat legfontosabb feladata reakció elleni kíméletlen harc. A kormánynak az az álláspontja, hogy minden reakciós próbálkozást lehetetenné kel tenni, úgy a közéletben, mint az államgépezetben és a közületek életében, elsősorban a vidéki közigazgatási apparátusban. A közélet egész vonalán feltétlenül biztosítani kell a kormányrendeletek és intézkedések pontos, gyors és igazságos végrehajtását. A közigazgatás egyszerűsítésével egyidejűleg meg kell teremteni és erősíteni a fegyelmet, ami előfeltétele az erős központi hatalomnak.

Éppen ezért a belügyi kormány legsorsdöntőbb diadala megszilárdítani a belső rendet és példás közállapotokat teremteni, olyan közbiztonságot, amely az ország minden polgára számára biztosítja a nyugodt, békés termelő munka lehetőségét, az élet- és vagyonbiztonságot.

A belügyi kormányzat az igazságügyminiszterrel együtt kíméletlen eréllyel fogja letörni a feketézők, árdrágítók és spekulánsok mesterkedéseit. A nagy feladatok elvégzése azt a követelményt támasztja, hogy a végrehajtó szervek és közegek feladaok magaslatán álljanak. Fokozni kell a közigazgatási apparátusban a kötelességérzetet és szigorú munkafegyelmet. A korrupciót gyökeresen le kell irtani az államgépezetből, mindenekelőtt a rendőrségből és mindazokból a szervekből amelyeknek elsősorban az a feladata, hogy ellenőrzést gyaloroljanak az államgépezet morális és politikai tevékenysége felett.

A demokratikus átalakulás kezdeti érthető nehézségei után olyan mintaszerű rendőrséget kell teremteni, amely szervezettségével és erélyével, pontosságával és vasfegyelmével, a törvények szigorú és igazságos végrehajtásával komoly tekintélyt szerez magának és kiérdemli a nép szeretetét és rokonszenvét. A kormány tudatában van az eddigi hibáinak, ismeri a túlkapások és visszaélések adatait, de kötelességének érzi, hogy a rendfenntartó szervek eddigi komoly érdemeit is megállapítsa és kötelezést érez arra, hogy a rendőrség zavartalan munkájáról minden vonalon a lehetőség végső határáig gondoskodjék.

Új törvények
Ezután Tildy Zoltán a honvédelmi minisztérium kérdéseivel foglalkozott, majd áttért az igazságügyi kormányzat munkájára. Az igazság-ügyminisztérium a belügyminisztériummal együtt máris hozzákezd egy új választójogi törvény kidolgozásához. Előkészítik a családi és öröklési jog reformját, a munkajog kiépítését, a szövetkezeti és részvényjog reformját, a földreformmal kapcsolatos további kérdések rendezését, büntetőjog terén a személyi jog hatályosabb védelmének biztosítását, a demokratikus rendszer védelmére szóló törvény megalkotását, a sajtóeljárás, a sajtó helyreigazítási jog és a sajtószabadság intézményes biztosítását. Állandó munka folyik a népbíróság intézményének megerősítésén és a bírói szervezet kiépítésén.

A közoktatásügyi minisztérium kérdéseivel foglalkozva kifejtette a miniszterelnök, hogy az új magyar műveltséget a legszélesebb néprétegekre kell felépíteni. Éppen ezért elkerülhetetlen feladat, hogy a magyar nevelői rend műveltségét elmélyítsük, kiegészítsük és józanabbá tegyük.

Egymillió elhurcolt magyar kérdése
Ezután a miniszterelnök külön megemlékezett a hadifoglyok és deportáltak kérdéséről. Kijelentette, hogy mintegy egy millióra tehető azoknak a száma, akiket a fasiszták hurcoltak el ágyútöltelékként vagy deportáltként, beleértve ebbe a számba a nyilas propaganda következtében nyugatra költözötteket is. A kormány tudja, hogy több százezer magyar esett a fasiszta őrület áldozatául, akik soha többet nem jönnek haza.

A kormány mély hálával fogadja a Szovjetúnió nagylelkű gesztusát, amellyel hadifoglyaink szabadonbocsátását rendelte el és ugyanilyen hálával fordul Jugoszlávia felé, mivel Jugoszlávia Genfen keresztül közölte, hogy az összes Jugoszláviában lévő magyar hadifoglyokat haladéktalanul hazaengedik. A közelgő tél küszöbén még igen nagyszámú magyar van idegenben. Németországban és Ausztriában még mindig hatvanezer, nagyrészben 13-18 éves gyerek van. Vannak köztük olyanok, akiket mint leventéket 11 éves korukban hurcoltak el a németek családjuktól, hogy ágyútölteléknek használják fel őket. Ezek most elviselhetetlen körülmények között szenvednek és pusztulnak, a helyzetükről kapott jelentések megrendítőek.