Gyöngyösi külügyminiszter Prágába utazott
Budapest, december 3.
Gyöngyösi János külügyminiszter dr. Kertész István rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminisztérium békeelőkészítő osztályának vezetője, dr. Vájlak Sándor miniszteri titkár, a csehszlovák ügyek előadója és dr. Kállay Kristóf személyi titkár kíséretében vasárnap reggel a csehszlovák kormány meghívására Prágába utazott. A külügyminsiztert prágai útjára elkísérte Krno Daliber követ, a budapesti csehszlovák misszió vezetője. A külügyminiszter és kísérete Pozsonyig gépkocsin teszi meg az utat és onnan hétfőn vonaton utazik tovább a csehszlovák fővárosba. A tárgyalások előreláthatólag kedden indulnak meg.

Gyöngyösi János külügyminiszter elutazása előtt a következőket mondotta a Magyar Távirati Iroda politikai rovatvezetőjének:
- A magyar kormány készséggel veszi fel a tárgyalásokat, annál is inkább, mert a közvetlen eszmecserét a szövetséges nagyhatalmak is kívánatosnak tartják. Remélem, hogy a tárgyalások eredményeképpen kisebbíteni, vagy méltányosabb volna, kiküszöbölni lehet azt a súrlódási felületet, amely a két szomszédos és gazdaságilag egyébként egymásra utalt állam kívánatos jóviszonyát megrontja.

Megkezdődtek Prágában a magyar-csehszlovák tanácskozások
Prága, december 5.
Clementis cseh helyettes külügyminiszter és Gyöngyösi magyar külügyminiszter között megkezdődtek a tárgyalások Prágában a magyar kisebbségek kicserélése ügyében. Clementis ez év júniusában bejelentette , hogy Csehszlovákiából 600.000 magyart kívánnak kitelepíteni olyan csereakció útján, amelynek végrehajtása során 300.000 magyarországi szlovák jut vissza Csehszlovákiába. E csereakció lebonyolítására másfélesztendős határidőtt szabott meg, tehát valószínűsítette azt, hogy a kérdés tisztázása a békekötés után történik meg.

Nem említette azonban azt akkoriban, hogy ez az elgondolás megnyerte-e a Szovjetúnió és a többi nagyhatalom hozzájárulását. A londoni rádió foglalkozva Clementisnek akkori nyilatkozatával, olyan értelemű kijelentést hangsúlyozott, hogy a kitelepítések ügyének végleges renezése a nagyhatalmak elé tartozik. A szovjet és a csehszlovák megbeszélések egyébként is csak a németek kitelepítésére szorítkoztak, előre meghatározván azt, hogy a magyarok kitelepítésére vonatkozóan külön csehszlovák-magyar megegyezés szükséges.

Ilyen előzmények - válaszul a londoni intervencióra -, a németek kitelepítését átmenetileg be is szüntették, illetőleg a Csehországba érkezett angliai megfigyelők tanácsai alapján, a kitelepíteseket emberségesebb módon hajtották végre. Ugyanakkor azonban a fasiszta módszerekre emlékeztető eljárásokkal űzték ki otthonukból a magyarokat és amikor ez ellen a magyar sajtó a mérséklet hangján óvást emelt, akkor a Narodna Obrana című lap a magyar sajtó „uszító hangján” kifogásolta.

A világ közvéleménye érdeklődéssel tekint a mostani magyar-csehszlovák tárgyalások elé, annál is inkább, mert az utóbbi időben felmerült szlovák és cseh ellentétek azt mutatták, hogy a cseh népnek és vezetőinek demokratikus felfogásával nem volt összeegyeztethető az az eljárás és az a magatartás, amelyet a szlovákok tanúsítottak a magyarokkal szemben.

A magyar-csehszlovák tárgyalások a mai minisztertanács előtt
Budapest, december 10.
A prágai rádió közölte, hogy a magyar-csehszlovák tárgyalások véget értek. A prágai tárgyalásokkal kapcsoltaban a magyar illetékes helyről hivatalosan az alábbiakta közölték: Azok a tárgyalások, amelyek december 3-án Prágában kezdődtek a csehszlovák és magyar küldöttségek között, december 6-án befejeződtek anélkül, hogy a tárgyalófelek megállapodásra jutottak volna.

Megállapítható azonban, hogy a mindkét részről felvetett javaslatok több pontja kérdésében azonos álláspont alakult ki. Igy a magyar delegáció annak az elvnek hangoztatása mellett, hogy a felmerült probléma megoldására javasolt lakosságcserét nem tartja humánusnak és a demokratikus elvekkel egyezőnek, mégis hajlandónak nyilatkozott, az önkétesen jelentkező magyarországi szlovákoknak Szlovákiába való áttelepítéséhez hozzájárulni és Szlovákiából a már eddig kiutasított magyarok beszámításával azonos számú magyart átvenni.

Azt kívánja azonban, hogy az így lebonyolítandó népcsere után visszamaradott magyarok a végleges döntésig visszahelyeztessenek a politikai jogok kivételével abba a jogállapotba, amelyet 1938 előtt élveztek. Minthogy azonban csehszlovák részről a meghozott magyarellenes intézkedéseknek csupán bizonyos mérvű enyhítését vállalták, de nem voltak hajlandók az összes eddig hozott magyarellenes intézkedéseket felfüggeszteni, a lakosságcserére vonatkozó megállapodás nem jöhetett létre.

A magyar álláspont a csehszlovák állásponttal szemben az, hogy a Csehszlovákiában lévő vagy visszamaradó magyarságnak biztosítani kell mindazokat a minden fajra, nyelvre és vallásra való tekintet nélkül megillető jogokat, amelyeknek gyakorlását az Egyesült Nemzetek alapokmánya biztosítja és amelyek nélkül a félelemnélküli élet elképzelhetetlen. Amennyiben a csehszlovák kormány ezt a megoldást elfogadni nem akarja, erre az esetre a magyar kormány kénytelen leszögezni azt az alapelvet, hogy a néphez föld is tartozik. Ennélfogva az ellentéteket csakis nemzetközi döntés alapján lehet megoldani.

A csehszlovák-magyar tárgyalásokkal a ma 11 órakor összeülő minisztertanács is foglalkozik.