A bankjegydézsma a legteljesebb mértékben éreztette hatását az ország gazdasági és kereskedelmi életében.
Bár január 1-ig még a régi bankjegyek 75 százalék levonással érvényesek és 500 pengőtől lefelé valamennyi kiscímletű bankjegy teljes értékű, mégis a kereskedelmi élet a fővárosban az effektív pénzhiány miatt csaknem teljesen megakadt. Meg kell jegyezni azonban, hogy ebben nagy részük volt egyes lelkiismeretlen kereskedőknek, akik szabotálva a rendelkezéseket, nem nyitották ki üzleteiket, hogy learassák a pillanatnyi konjunkturális lehetőségeket. Egyébként azonban a trafikok el voltak látva bélyegekkel és megkezdődött az ezresek, tízezresek és százezresek felülbélyegzése.

Már a kora délelőtti órákban forgalomba kerültek ilyen bankjegyek, amelyeket mindenütt nagy érdeklődéssel néztek.
Az ezreseken piros, a tízezreseken sárga, a százezreseken zöldszínű bélyeg felragasztása van előírva. Fontos, hogy minden címleten a megfelelő színű bélyeg legyen és a közönség ezt jól figyelje meg, nehogy a nagyobb címletekre esetleg alacsonyabb értékű bélyeget ragasszanak, amivel kárt okoznak a bankjegyek tulajdonosának. Megállapítható, hogy bélyegek kellő mennyiségben állnak rendelkezésre és a felragasztás aránylag gyorsan és simán ment végbe, úgyhogy a déli órákban már a gazdasági életben, a tőzsdén és különösen a bankoknál nagy csomagokban volt felülbélyegzett bankjegy.


A helyzet a bankoknál és a tőzsdén

Leggyorsabban a bankoknál állott helyre a rend.
Már szerdán reggel megindult a normális forgalom, úgy, hogy gyakorlatilag az a határozat, amely szerint a betét és kifizetés három napig szünetel, nem valósult meg. Szerdán már elfogadtak a bankok és pedig lebélyegezetlen és lebélyegzett pénzben egyaránt befizetéseket. A kifizetések is előírás szerint történtek. Egyedül a keddi és hétfői angazsmánok lebonyolításával volt nehézség. Ezekben az ügyekben a pénzügyminisztérium, a Nemzeti Bank és a Tébe tárgyalnak. Különösen az úgynevezett kosztpénzügyletek lebonyolításánál merültek fel nehézségek.

A hét elején esedékes kosztpénzfelmondásokat a kosztpénzkihelyezők nem vették tudomásul és a rendeletnek megfelelően arra az álláspontra helyezkednek, hogy a hiteligénybevevők változatlan összeget tartoznak fizetni.

Eszerint ilyen esetekben lepecsételt pénzben a változatlan összeg fizetendő, ami a régi négyszeresét jelenti és ehhez hozzá kell számítani még 20-25 százalék kamatot. Egyes kosztpénzigénylők ez ellen hivatalos helyekre fordultak segítségért. Ezzel szemben a kosztpénzkihelyezők azt mondják, hogy a legtöbb esetben a kosztpénzt spekulációs célokra vették igénybe és aki ilyen rövidlejáratú és drága hitelt igénybevett, az fizethet. Nehézségek merültek fel még az értékpapírok keddi átvétele körül is, de ennek elhárítása ügyében a Bankárszövetség tárgyal és remélhető, hogy ez még a hét folyamán simán megtörténik.


Áresés és pénzhiány a részvénypiacon

A szerdai tőzsdén már csak természetesen az új helyzetnek megfelelően kötöttek és számítoltak, vagy lepecsételt pénzt vagy annak négyszeresét fogadták el.
A történt intézkedések következtében igen nagy pénzhiány volt érezhető és mivel a kosztpénzügylet teljesen megszűnt, vevők alig voltak. Az értékpapírpiacon ennélfogva igen jelentős áresések voltak. Az árfolyamok általában 20-30 százalékkal estek vissza, de a bányapapírok még ennél is nagyobbarányú áresést szenvedtek, ezzel szemben a kötvények némi árjavulást értek el.

Az értéktőzsdén bejelentésre került, hogy a Bankárszövetség, egyetértve a TÉBE-vel, hivatalos tárgyalásokat folytat a Nemzeti Bankkal és a pénzügyminisztériummal, hogy az összes felmerült vitás problémákat megoldják. E pillanatban ugyanis az a helyzet, hogy jóformán az egész tőzsdei forgalom a kosztpénzügyletek jogi részének tisztázatlansága miatt „befagyott”.