Gyorsfénykép a nürnbergi tárgyalóteremről

Az elveszett háború nagy bűnpöre tehát folyik. Hitler, Himmler és Göbbels kivételével a német háborús főbűnösök mind ott ülnek a vádlottak padján.
Göringen szürke ruha, arany gombokkal, a rendjelek, amelyekre oly büszke volt mindig, eltűntek. Lefogyott. Néha fel-felfigyel, főleg olyankor, ha a nevét hallja. Sokszor áthajol védője felé, suttog valamit, de legtöbbször mozdulatlan.
Hess megváltozott. Feje soványra aszott és így nagy sűrű szemöldökei ijesztőek. Nevetése mesterkélt…
Ribbentrop erősen megöregedett. Keveset beszél. Fejét állandóan kezére támasztja, mintha nehéz volna.
Keller száraz, szigorú, kellemetlen porosz….
Rosenberg nem változott. Arca ma is sápadt, mint mindig. Kezével gyakran végigsimítja arcát. Különben nyugodt, csak az élesen ügyelő szem veheti észre, hogy keze finoman remeg.
Frank, Lengyelország egykor oly kegyetlen parancsnoka olykor gúnyosan felnevet. Néha beszél is jobb- vagy baloldali szomszédjához.
Frick meglepően egészséges vidám és energikus.
Fank ellenszenvesvonalú arcával kellemetlen hatást vált ki.
Schacht fölényes, nyugodt.
Göring mögött Dönitz és Raedes ülnek, mindketten nyugodtak.
Schirach arca sápadt. Mellette a még mindig hitleri bajuszt viselő Sauckel.
Jodl jelentéktelenül hat. Csak akkor figyel fel rá az ember, ha szemüvegét igazgatja.
Papen egymásra rakott lábakkal nyugodtan ül. Haja megfehéredett. Elegáns mint mindig.
Seys-Inquart sovány, ideges. Most nem látszik rajta az egykori véreb.
Neurath nyugodt és fölényes.
A második sorban az utolsó Fritsche a harmadik birodalom ördögi rádiószpíkere. Most sápadt, ideges, látszik, hogy fél, de tökéletes figyelemmel hallgatja a vádakat.
A szünetben kisétálunk a hallba, hogy szemügyre vegyük a jelenlevőket. Újságírók, katonatisztek, ügyvédek zsonganak a hatalmas hallban. Egy-két nevet feljegyzünk.
Erik Mann, Thomas Mann leánya a londoni Evening Standard tudósítója. Peter Mendelsson az egykori német regényíró, ma angol lap tudósítója, regényeit most angol nyelven írja, John D. Passos, a híres regényíró a newyorki Life tudósítója és még sok érdekes ember sétál a hall és a terem között. Talán sokkal érdekesebbek, mint a vádlottak odabent.