Időszerű tanácsok a dolgozók táplálkozásához

A mai idők egyik legfontosabb kérdése, amely naponta sokszor elhangzik a dolgozók szájából: Mit együnk? Ezt kérdezi a munkájából hazatérő ember, amikor az élelmiszerüzletek megfizethetetlen árait látja, ezt kérdezik az asszonyok bevásárlókosarukkal a karjukon, ezt kérdezik a gyerekek, amikor az iskolából éhesen és fáradtan hazajönnek. Mindenki tudni szeretné, hogy a fáradságos munkával megkeresett pénzen hogyan lehet a legolcsóbb és legértékesebb táplálékokat a család asztalára megszerezni. Ezt a tudományt azonban nem tanítják egyetlen iskolában sem, úgyhogy a helyes táplálkozást a magunk erejéből kell megtanulnunk. Manapság pedig mindennél fontosabb, hogv helyesen táplálkozzunk, mert csak így tudjuk szervezetünket friss erőben megtartani az előttünk álló nehéz téli hónapokban.

A szervezet fütőanyagai

A helyes táplálkozás ábécéje az, hogy tisztában legyünk a legfontosabb élelmiszerek tápértékével és a szervezetünk tápanyagszükségletével. Mindenki hallott már róla, hogy a különböző tápanyagok a szervezetben nagyrészt elégnek. Ezt az égést azonban nem látjuk, mert úgynevezett lassú égés, amelyet nem kísérnek tűzhöz hasonló fényjelenségek. Hogy mégis égésről van szó, azt onnan tudjuk, hogy szervezetünk a táplálék elégetésekor hőt termel.

Az égéskor keletkező hőmennyiséget kalóriákban fejezzük ki. Egy kalória az a hőmennyiség, amely egy liter 14 és félfokosvizet egy fokkal melegebbre, vagyis 15 és fél fokra melegít fel. A különböző kísérletek kiderítették, hogy egy átlagos testsúlyú férfinak, ha semmi testi munkát nem végez, egy napra 2500 kalóriára van szüksége. A könnyű munkát végző férfiaknak 3000, a nehéz testi munkát végzőknek 4000, a legnehezebb testi munkát végzőknek 5500 kalória a napi szükséglete. Érdekes, hogy a nőknek ennél lényegesebben kevesebb a kalóriaszükségletük: könnyű testi munkavégzése közben 2200-2400, közepes testi munka mellett - mint például az elárusítónők munkája – 2600-2800, nehéz testi munkánál 3000 kalóriára van szükségük. A szervezet ezekhez a nélkülözhetetlen kalóriákhoz a mindennapi étkezésekkel jut hozzá.

Ha a szervezet a szükségesnél kevesebb tápanyaghoz jut, kénytelen a test tartalékanyagait elfogyasztani, elégetni: ilyenkor azt mondjuk, hogy fogyunk, soványodunk. Ellenkező esetben a szervezet a feleslegesen beléje jutó tananyagok egy részét tartalékolja, ez pedig hízással, súlygyarapodással jár. A helyes kalóriagazdalkodást legalább kéthetenként testsúlyméréssel kell ellenőriznünk. Ha a súlyunk kis ingadozásoktól eltekintve állandó, napi étkezésünkből hiánytalanul fedezzük az élethez és munkához szükséges kalóriákat.

Egy kis „kalóriaszámtan”

Az ember szervezete az élethez és munkához szükséges kalóriamennyiséget három fő tápanyagcsoportból fedezi: zsírokból, szénhidrátokból és fehérjékből. A zsírokon nemcsak a disznózsírt kell értenünk, hanem ide tartozik a vaj, a faggyú, a margarin és a különböző növényi olajok is. Ezenkívül ide kell soroznunk egy sereg állati és növényi eredetű táplálékot; ezek zsírtartalmáról a mellékelt táblázat tájékoztat bennünket.

A „Mit együnk?” házi faladata. A három táblázat alapján készítsünk magunknak kalóriaétlapot. Az itt szereplő élelmiszerekből könnyű testi munkásnak átlag 2500 kalória kell, 500-at a nyári gyümölcs- és zöldségfogyasztás fedez. A szénhidrátok közé a cukrot, a különböző keményítő- és liszttartalmú táplálékokat számítjuk. Ilyenek a liszt, a kenyér, a gabonaneműek és részben a szárazfőzelékek is. A fehérjetartalmú táplálékok közül legfontosabbak a húsfélék, a tejtermékek (sajt, túró), a szárazfőzelékek és a tojás. Ez a három táplálékcsoport látja el a szervezetet energiával, ezért együttesen energiátadó táplálékoknak nevezzük őket.

Az energiátadó tápanyagok azonban nem egyforma értékűek. Megállapították, hogy egy gramm zsír 9.3 kalóriát ad a szervezetnek, ugyanakkor egy gramm szénhidrát vagy fehérje csak 4.1 kalóriát. Ezt a két számot jegyezzük meg, mert a továbbiakban ezek alapján számítjuk ki szervezetünk napi tápanyagszükségletét. Ezzel tulajdonképpen végére értünk mindannak, amit a helyes táplálkozás tudományos alapjairól mindenkinek kell tudni, most már csak az van hátra, hogy az elmondottak alapján összeállítsuk, kiszámítsuk napi táplálékunkat. Ehhez a számításhoz még azt kell tudnunk, milyen legyen az arány a három energiátadó tápanyag: a zsír, a szénhidrát és a fehérje között. Erre vonatkozóan nem lehet általános szabályt felállítani, mert a tápanyag aránya világrészek, sőt nemek, országok és országrészek szerint is változik.