Augusztus csodálatos hónap. Augusztusban a szerelmespárok minden óhaja teljesül. Csak ki kell ülniök enyhe estéken egy padra és ha egy hulló csillagot látnak, akkor gyorsan kívánniok kell valamit. Valami szépet. Azt mondják, ezek a kívánságok teljesülnek. Augusztus közepe felé azután, ha történetesen felhőtlen az esti ég és a fiatal pár megint az „árnyékba” húzódva figyeli a fekete-kék, csillag-pöttyökkel teletűzdelt égboltot, megtörténhet, hogy nem lesz annyi kívánságuk, mint amennyi ellobbanó csillag hull le szemük előtt az égen.

És ha valaki nagyon szerelmes, akkor túlságosan könnyen és szívesen lesz hívő, akkor örömest elhiszi, hogy a csillagok hullása és az emberek sorsa között valami misztikus összefüggés állhat fenn. Szép ez az augusztusi esti sötétbársonyszínű égbolt - szép és ismeretlen, mert annak ellenére, hogy évezredek óta kutatja az ember a csillagos végtelent, még nagyon keveset tud róla. És mi vonzza jobban az embert, mi foglalkoztatja erősebben képzeletét, mint az ismeretlen? Minden vágy, bármilyen irányú is, nem más, mint egy kilobbanás az ismeretlen felé, mert a teljesülés már a megismerés maga. A szerelmesek az árnyékos padon szintén csak ezt akarják, amikor vágyaikat, kívánságaikat a hulló csillagok láttára elsuttogják.

A szép, felizzó és az éjben megint eltűnő hulló csillagok meteorok. Mikezek a meteorok tulajdonképpen?A szabadsághegyi állami csillagvizsgáló adjunktusa, dr Kulin György készséggel állt rendelkezésünkre.

- A világűrben felhalmozott szabad anyagok egy része, az úgynevezett kozmikus por, tömörülés következtében gyakran üstökösöket alkot, amelyeknek tömörsége azonban csak milliomod része a föld tömörségének. Ez a „kozmikus por” természetesen csak egy csillagászati elnevezés, amely alatt porszemnyi kis részek, de hegynagyságú kő- és vastömbök is értendők, százezer és millió tonnát nyomó darabok is, amelyek az üstökös magját képezik. Mármost gyakran megtörténik - csillagászok ezt a folyamatot meg is tudták figyelni, - hogy ilyen üstökösök felbomlanak és részeik, az üstökös eddigi pályáját megtartva, azon továbbmozognak - és földünk pályáját metszik. Ezek a tovább mozgó részek, a meteorok minden év augusztusában kerülnek a föld közelébe. Az idén a csillaghullás maximuma 10-12-a között következik el.

A meteorok nagysága és a meteorhullás sűrűsége különböző. Az augusztus 10-12-i raj, az 1862/III. elnevezésű, felbomlott üstökös maradványa. Amikor ezek a kisebb-nagyobb égitestek áthaladnak a föld légburkolatán, a levegővel való súrlódás következtében izzani kezdenek - ekkor látjuk mi a csillaghullást, - a kisebb testek rendszerint elégnek, a nagyobbak óriási sebességük következtében megint elhagyják a föld légterét. Huszonnégymillió meteor nyomul be földünk légterébe naponta, de csak tizenegyezer éri el a föld felületét évente.

A föld nagyságát, lakottságát és az emberiség számát alapul véve, a valószínűségszámítás megállapította, hogy körülbelül minden tízezredik évben áll fönn egyszer a veszély, hogy egy ilyen égi lövedék egy embert eltaláljon. Ilyen esetről a csillagászat eddig még nem tud. Megfigyeltek már meteorzáporokat, az árvamegyei Csillagfalván, a lengyelországi Pultuskban, itt egy körülbelül tízezer négyzetkilométeres területen sokszázezer meteor hullott le. Az erdélyi Mocs községben ötven négyzetkilométeren több mint háromezer meteor zuhant a föld felszínére.

Nagyobb meteorok is csapódtak be a föld testébe, így az „Arizona-meteor” Észak-Amerikában és a legnagyobb ismert becsapódás a „Szibéria-meteor”, amely hozzávetőleg 100.000 tonnát nyomott és óriási kiterjedésű erdőségeket pusztított el.

Meteorzáporok akkor következnek be, ha egy sűrűsödési pont, tehát a meteorraj egy még eléggé tömör része találkozik össze a föld pályájával. Ilyen záport vártak a csillagászok 1933-ban, amikor a „Leonidák-raja” érintette a föld pályáját, de ez az esemény ismeretlen kozmikus okoknál fogva nem következett be. Mindenesetre - dr. Kulin szerint - a modern csillagászat nem tartja valószínűnek, hogy bármilyen zápor a földnek, vagy a föld kiterjedt részeinek árthatna.

Ha az idei meteorhullás normális körülmények között, tehát minden sűrűsödés nélkül folyik le, több meteort figyelhetünk meg esténk, esetleg 20-30 világító alkot is lelhetünk óránkint, ilyen magas szám azonban már a ritkaságok tartozik.

R. L.