Az 1943. évi májusi tűzgömb 5.
Kassáról Wirth Gyula és Martonyik Pál igen gondos megfigyelései szerint a meteor a Véga mellett villant fel, majd elhaladva az Arkturus mellett a Szűz csillagképben aludt ki. Kassáról tehát a negyed égboltot kissé ívelt pályán befutva, mintegy 60 fokos legnagyobb látóhatár feletti magassággal déli irányban volt látható a jelenség.
Debrecenben Selényi Antal megfigyelései szerint ugyancsak a Véga környéke volt a kiindulópont, majd a Göncölszekéren áthaladva nyugaton a látóhatár közelében tünt el. Más debreceni megfigyelők leírásai alapján is a meteor az északi égbolton haladt végig a sarkcsillag és a zenit között.
Már a kassai és debreceni adatokból világos, hogy a meteor valahol Debrecen és Kassa között haladt el észak-kelet-délnyugati irányban.Az első nehézség, a tokaji és rakamazi észlelések alapján merült fel. Debrecenből ugyanis magasabban látták elvonulni a meteort észak, mint Kassától déli irányban. Ebből az következnék, hogy a meteor közelebb volt Debrecenhez, mint Kassához. A Kassát Debrecennel összekötő egyenes feleútján levő Tokajból, valamint a szomszédos Rakamazból tehát délre de kellett volna látni.
Azonban Csákó Pál tokaji megfigyelő a Göncölszekér rúdjának tőcsillagánál látta elvonulni, tehát Tokajtól északra. Zajácz Mihály timári lakos a timár-rakamazi országút felénél tartott, amikor a tokaji megfigyeléssel egybehangzóan szintén a Göncöl rúdjánál látta a jelenséget, tehát, a zenittől szintén északra. Ez alapján tehát vagy a kassai megfigyelés túl alacsonyan, vagy a debreceni kissé magasan jelölte meg a meteor útját.
Raffai Lajos bárándi és Török József reformátuskovácsházi megfigyelők adatai igazolják a tokaji és rakamazi adatokat, tehát a kassai magasságot emelni, a debrecenit csökkenteni kellett néhány fokkal, hogy az ellentmondás eltűnjék. Ennek figyelembevételével a meteor Tokajtól kissé északra 106 km magasságb haladt el.
A kialvási pontot számos megfigyelés alapján Gödöllő és Szada között 22 km magasságban állapítottam meg. A döntő bizonyítékot e megállapításhoz Alm Gyula, Bobletek György, Fedák Béla, Pálinkás Gyula budapesti, Zahovecz Sándor rákoscsabai megfigyelésének dr. Szigethy Pál csányi észlelésével való összehasonlítása szolgáltatta.
Budapestről és Rákoscsabáról nézve rakétaszerűen felfelé törő volt a meteor útja s északkeleti irányban a Hattyú csillagképben mintegy 33-35 fok magasságig hatolt. (2-3. kép.)
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!