Jubilál az emberbaráti szeretet nagyszerű intézménye, a genfi Nemzetközi Vöröskereszt. Nyolc évtizeddel ezelőtt: 1864-ben kötötték meg Svájcban a „Genfi Egyezmény” néven ismert nemzetközi megállapodást. Az egyezményt 36 állam megbízottja írta alá és ennek lényege az, hogy a sebesültek és betegek a háborúban nem tekinthetők ellenségnek, a kórházak és betegszállító-járművek semlegesek a kezelőszemélyzettel együtt.

Az egyezmény értelmében minden kórházra és egészségügyi intézményre ki kell tűzni a vöröskeresztes lobogót, az egészségügyi és ápolószemélyzet pedig a vöröskereszttel ellátott karszalagot viseli. A megbízottak megállapodtak abban, hogy minden országban csak egy vöröskereszt egylet alakulhat és létrejöttét a genfi nemzetközi bizottság hagyta jóvá.

A Nemzetközi Vöröskereszt megalakítása Henri Dunant svájci író és emberbarát nevéhez fűződik. Henri Dunant megszemlélte a solferinot csatateret, ahol 40.000 halott és sebesült feküdt magára hagyva. A csatatér megrázó képe, a leírhatatlan szenvedése annyira megfogta, hogy „Mit láttam a solferinói csatatéren” (Un souvenir de Solferino) címmel 1862-ben könyvet írt és a genfi közhasznú társulat elnökével, Gustav Monniervel hozzálátott a vöröskereszt intézmény megteremtéséhez. A svájci közvélemény nagy megértéssel karolta fel az emberbaráti tervet, amelynek Európában is csakhamar nagy visszhangja támadt.

1905-ben a különböző országok megbízottai az egyezményt újból átvizsgálták és 33 pontból álló újabb megállapodást kötöttek. Ehhez az egyezményhez 35 állam csatlakozott. 1929-ben megbeszélésre jöttek össze a kiküldöttek és újabb szakosztállyal bővítették ki a nemzetközi vöröskeresztet. Az első világháborúban szerzett lesujtó tapasztalatok alapján elhatározták, hogy a hadifoglyok felkutatására és gondozására központi irodát létesítenek. Az egyezményhez csakhamar csatlakoztak az európai és tengerentúli állomok a Szovjet Uniót kivéve. Igy az orosz hadifogságba esett katonák sorsa bizonytalan és róluk nagy ritkán jön értesítés.

Magyarországon 1879-ben létesült a Magyar Országos Segélyző Nőegylet, ebből alakult meg két év múlva a Magyar Szent Korona Országainak Vöröskereszt Egylete, amely 1919-ben vette fel a Magyar Vöröskereszt Egylet nevet. A Magyar Vöröskereszt megalakulása óta szoros kapcsolatot tart fenn a svájci központtal és a külföldi egyesületekkel. Fővédnöke vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. A vöröskereszt az első világháború idején messze kiterjedő áldásos munkásságot fejtett ki, ezt az emberbaráti feladatát a mostani időkben is nagy odaadással végzi.

A mostani második világháborúban a hadifoglyok és a sokszázezres menekültcsoportok rendkívüli feladatot adtak a genfi nemzetközi bizottságnak. A hadifoglyok gondozása, felkutatása, a polgári menekültek elhelyezése, élelmezése, az ínségesek felkarolása, segélyezése, a hadifoglyok és családtagjaik közötti kapcsolat fenntartása levelezés útján stb. mind a genfi nemzetközi vöröskereszt munkakörébe tartozik.

A központi tudakozóiroda többszázezer hadifogoly és polgári internált sorsáról adott megbízható felvilágosítást az aggódó családoknak. A sárgaszínű levelezőlapok francia nyelven értesítik a családtagokat a hadifogoly hollétéréről és egészségi állapotáról s közlik azt is, hogy a családtagok hogyan léphetnek kapcsolatba a hadifogságba jutott, vagy az internáló táborban lévő hozzátartozóikkal.

A genfi nemzetközi vöröskereszt a háború kitörése óta rengeteg könnyet szárított fel, sok aggódó szívet nyugtatott meg, ki tudja hányszor szerzett örömet a hadifoglyoknak és hozzátartozóiknak, megszámlálhatatlan mennyiségű szeretetcsomagot ajándékozott a rászorulóknak. Munkájáról az alábbi összeállítást ragadjuk ki.


Tizenöt és félmillió kartotékból álló „levélhegy”

A központi tudakozóiroda munkájának tengelyében tizenöt és félmillió kartoték szerepel a hadifoglyok, polgári integráltakról. A kartotéklapokat világ háború kitörése óta vezetik és arra minden fontos adatot feljegyeznek. Ha ezeket a kartotékokat egymásra helyeznénk, 2900 méter magas „levélhegy” tornyosulna előttünk, ez a levélhegy magasabb lenne, mint Magyarország legmagasabb csúcsa, a Horthy-csúcs a Radnai-havasokban, amelynek magassága 2305 méter.

166 km hosszú vasúti szerelvény

A Nemzetközi Vöröskereszt közvetítésével vasuton szállított szeretetcsomagok súlya a háború kitörése óta az első három évben elérte a 165 millió kilogrammot. Ez, tíztonnás vasúti kocsit alapul véve, 16.600 vagonra fér el, ez a kocsisor eléri a 166 km hosszúságot. Ha a vasúti kocsikat egymáshoz kapcsolnák, ez a szerelvény Budapestről Karcagig, sőt még 2 kilométerrel túl érne. A szállítmányban jelentős tételben szerepeltek a ruhaneműek, az élelmiszerek közül a húskonzervek, tejkonzerv, kétszersült, szárított főzelékfélék, gyümölcsök, csokoládé stb.

Közel háromnegyed millió könyv

A testi táptálékon felül a szellemi javak gyűjtését sem hanyagolta el a vöröskereszt. A világ minden részéből helyi egyesületei révén 700.000 könyvet gyűjtött és juttatott el a hadifogoly- és internálótáborokba.

860 különböző gyártmányú irógép

Naponta 120.000 levél futott be a központi irodába a világ minden részéből. A telefonforgalom is jelentős, évente 430,433 svájci frankba kerül a telefonálás. Az irodai munka méreteire élénk fényt vet az, hogy a levelekre és különböző küldeményekre a mostani háború első három évében kereken három millió gemkapcsot használtak fel. A központi iroda felszereléséhez 860 irógép is tartozik, ezek között német, francia, angol, orosz és görög modellek találhatók.

851 hivatalos látogatás

A Vöröskereszt állandó és rendkívüli megbízottai egy év alatt 851 hadifogoly és polgári internálótábort látogattak meg, hogy érdeklődjenek és segítséget nyújthassanak az ott sínylődőknek. Az az út, amelyet megtettek a különböző hivatalos látogatásokkal 1.290.000 km-t tesz ki és ez megfelel a hold és a föld közötti távolság háromszorosának.