Közlésünk nyomán ismeretes, hogy a nyár elején minden nyilvános számadásra kötelezett vállalatnak kimutatást kellett beadnia az értelmiségi kormánybiztossághoz, amelyben részletesen felsorolja igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjait és a vállalat vezetőségének tagjait, részletezvén egyúttal, hogy melyik vezetőnek honnan és mekkora szaktudása van. Az értelmiségi kormánybiztosság akkor kéthónapi határidőt szabott önmagának a különböző vállalati vezetők felülvizsgálására és 170 „Aladár” működése ellen kifogást is emelt. A napokban jelent meg az a rendelet, amely a fentemlített kéthónapos határidőt október hó végéig meghosszabbította.

Amint most illetékes helyről értesülünk, erre a hosszabbításra azért volt szükség, mert a kormánybiztosság nemcsak azoknak a szaktudását vizsgálja meg, akik tíz-tizenkét, vagy még több helyen igazgatósági tagok, hanem minden egyes vállalati vezető, illetve vezetőségi tag tudása és eddigi gyakorlata vizsgálat alá kerül.

A kormánybiztosság előadói a legtöbb esetben „helyszíni szemle” alapján igyekeznek megállapítani kinek-kinek szaktudását, gyakorlatát és vezetői képességeit.
Elsősorban azok megvizsgálását tervezték, akik nem több évtizedes működés után kerültek vezető pozícióba, hanem, Nagy Sándorként, már 35 éves korukban lettek „császárok”, és azokról, akiknek a családjában – bár a fennálló rendelkezések alapján nem kifogásolható – zsidókeveredés van.