Néhány évvel ezelőtt történt, hogy az egyik semleges állam katonai szakértője részt vett egy nagyhatalom hadgyakorlatán, az ott látottak valósággal lebilincselték és utána azt írta, hogy az elkövetkező háború a gépek harca lesz, az emberanyag csak jelentéktelen szerepet játszik majd és a végső győzelmet az szerzi meg, akinek több harckocsija és ágyúja lesz.

Azóta kitört a második világháború, sőt már az ötödik év végén járunk és mindenki megállapíthatja, hogy a semleges állambeli katonai szakértő alaposan elvetette a sulykot. A népek soha nem látott, hatalmas küzdelmében, a csodás fegyverremekek és soktonnás harceszközök mellett az ember szinte eltörpül és mégis, a parányi emberé a kezdeményező lépés és a döntő beavatkozás. A példák tízezrei igazolják az ember felsőbbrendű szerepét a gigászi csatákban.

Még ma is az ember a legfontosabb tényezője a háborúnak, a behemót gép csak holt anyag nélküle. A második világháború egyik nagy hadvezére találóan foglalta egybe az ember, a katona szerepét a mostani világküzdelemben: „Az anyagcsaták és a nagy tökéletességre fejlesztett műszaki fegyverek korában is megtartotta döntő jelentőségét a férfiérték és a férfierény. Csak a katona kezdeményező ereje, bátorsága teszi a fegyvert élessé és ragyogóvá.”

A mostani világháború során sokszor adódott alkalom, amikor a kis Dávid, az ember szembekerült a félelmetes Góliáttal és az egyenlőtlen küzdelemből mégis Dávid került ki győztesként és ő szerezte meg a pálmát a nála sokkal erősebb Góliáttal szemben. Sokak véleménye szerint az úgynevezett anyagcsatában fordulat állt be.

Az anyag harcbavetése már olyan magas fokot ért el, hogy azt növelni aligha lehet. Ma már tanúi lehelünk a hadviselés olyan fajtájának, amikor az ember, az egyén áll szemben az anyagóriással. Most még csupán a kezdetről beszélhetünk, de ezen a téren is rohamos fejlődés várható.


                                                             ___


Michelangelo Dávid-szobra. A Biblia szerint Dávid legyőzte az óriást, Góliátot s ezzel az aránytalanul nagy erővel is győzelmesen megküzdő ember örök jelképe lett.

Az egyszemélyes német tengeralattjáró megközelít egy ellenséges csatahajót. Az üvegburokban ülő ember búváröltönyt visel, mert a tengeralattjáró egyetlen torpedójának kilövése után vízbe kell ugrania. Megmenekülése így is nagyon kétséges.

Zseb-tengeralattjáró. Egy Barney Connett nevű chicagói mechanikus ezt az egyszemélyes búvárhajót évekkel ezelőtt szerkesztette és tíz méter mélyre süllyedve hosszabb utakat tett meg. Ez a tengeralattjáró kizárólag sportcélokat szolgált.

Több jelentés is volt már arról, hogy vadászrepülők, ha másképpen a bombázót megsemmisíteni nem tudták, gépükkel nekirohantak a négymotorosnak. A rajzoló azt a pillanatot örökíti meg, amikor egy vadászgép pilótája hősies önfeláldozással elpusztít egy bombázógépet.

„Páncélököl”-lel a harckocsi ellen. A „páncélököl” csak közelről hatásos, kezelőjének tehát rendkívüli bátorságú embernek kell lennie. A németek egyik legújabb elhárító fegyvere végzett egy harckocsival, a katona közelebb kúszik és új célpontot keres.

Japán repülőgép bombaterhével rázuhan egy ellenséges csatahajóra és megsemmisíti azt. A japánok a háború folyamán sokszor alkalmazták ezt a harcmódot. Önkéntes jelentkező mindig akadt, pedig a halálgépek vezetőjének a biztos megsemmisülést jelenti.