A magyar állam szíve lüktet a Legfőbb Állami Számvevőszék legújabb jelentésében, amely az 1941. költségvetési év második félévének a végén mutatkozó eltérésekről számol be. Akár kisebb összegek, akár nagy tételek vonulnak fel dr. Vargha Imrének, a Számvevőszék elnökének a törvényhozáshoz intézett 150 oldalas iratában, lépten-nyomon azzal a gesztussal találkozunk, amellyel a szentistváni Magyarország lehajol a gyengékhez, a segítségre szorulókhoz, amellyel keblére öleli a hazatért területeket, minden gondjukkal, bajukkal együtt és áldozatot nem kímélve, nagyvonalúan, előrelátással igyekszik elrendezni a hiányokat, biztosítani a fejlődést.

Hol egy szülőtlen árva részére engedélyezett 295 pengős életjáradék ötlik szemünkbe, hol az, hogy három bírósági takarítónő részére összesen 882 pengő nyugbért folyósítottak, hol sürgős gazdasági, kulturális, technikai szükségletek váltották ki a többletkiadást. De megismerkedhetik a közönség e jelentés révén a méretekkel is, amelyek egy-egy kormányzati intézkedés pénzügyi vonatkozásaiban elárulják, mibe kerül egy ország igazgatása. A Központi Statisztikai Hivatalnál például félmilliót irányoztak elő az 1940. évi népszámlálás feldolgozására, de a délvidéki népszámlálás és a gyorsított munkatempó egymilliós többletköltséget okozott.

Alig van olyan oldal, amelyen ne találkoznánk a visszacsatolt területekkel kapcsolatos többletköltséggel.
A „Rendeletek Gyűjteménye” c. szakkönyvet el kellett küldeni a hazatért területek közigazgatási hatóságainak, hogy tisztában legyenek az 1919-1940. évi hatályos rendeletekkel. Ez 270.000 pengő többletköltséget jelentett. A kárpátaljai kormányzói biztosi épületet át kellett alakítani, a túlkiadása 80.000 pengő. Számos olyan többletköltséggel találkozunk, ahol a katonai szolgálatra bevonult alkalmazottak helyettesítése okozta a kiadást.

A magyar állam mindenütt ott volt, ahol valamilyen méltányossági körülmény megokolta a segítséget.
A hadikölcsönökkel kapcsolatban 100.000 pengőt utaltak ki a hazatért területek hadikölcsön-tulajdonosainak a támogatására. A hazatért községek segélyezésével kapcsolatban 9 millió pengő többletköltség merült fel. Félmilliós többletet jelentett a hazatért városok villamosüzemeinek a felújítására nyujtott kölcsön-tétel.

Közegészségügyi téren is jelentős többletköltség merült fel.
A hazatért területek kórházai számára 3-6 milliót kellett utalványozni betegápolási átalány céljára. 1.2 millióval emelték a tüdő- és nemibeteggondozó állami támogatását, 1.6 millióból átalakították a hazatért állami kórházakat, közel 7 millió pengőre volt szükség a területnagyobbodással járó kórházi többletkiadásra. 400.000 pengőből kibővítették az Országos Közegészségügyi Intézetet. Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap 60 milliós javadalmazását még 30 millióval ki kellett bővíteni, a visszacsatolt területekre való tekintettel. 325.000 pengő szerepel többletköltségként a belügyminisztérium gazdasági válság–elemi csapás alapjánál. A tétel nagy része a Szegedet és Kassát ért ellenséges légitámadás alkalmával kárt szenvedettek segélyezésére szolgált. A jótékony célú állami sorsjáték 780.000 pengős jövedelméből ebben az időben 167 jótékonycélú egyesületet és intézményt segélyeztek.

A közúti közlekedésrendészeti kiadások 127.000 pengős többlete a megokolás szerint abból származott, hogy emelkedett a gépjárművezető-vizsgázók száma, a hazatért területeken talált gépjárműveket belföldi megkülönböztető jelzéssel kellett ellátni, a műszaki szakértőket, munkaerőket díjazni, stb. Itt kell megjegyezni, hogy a számszék jelentése csupán a többletkiadásokról számol be, a többletbevételekről csupán az állami zárszámadás közöl adatokat.

A szeszegyedárusággal kapcsolatos építkezésekre 1,143.649 pengő a túlkiadás.

A megokolás szerint ezt a szeszegyedárusági igazgatóság elhelyezésére vásárolt budapesti ingatlanért fizették ki, tovbbá a kisajátított ipari szeszgyárak átalakítására fordították. A sójövedéknél 3.6 milliós üzemi kiadás-többletet idézett elő a nagyobb sófogyasztással és kivitellel kapcsolatos fuvarköltség. De pénzt adott az állam a hazatért területek háziipari, iparfelügyelői, ipartestületi, ipari tanfolyami többletkiadásaira is. Még az 1941. első félévi költségvetés többletkiadásai között szerepel a Sphinx Egyesült Zománcozóművek és Fémárugyárak rt. füleki üzemének kisajátítására beállított 5 millió pengő. Milliókat áldozott a magyar állam az ungvölgyi vízierő-telep építkezéseinek befejezésére is.

1941. második felében 440.000 pengő volt az idegenforgalmi többletkiadás, amit a hazatért területek idegenforgalmi intézményeinek megszervezése, diákotthonok, turistaszállók létesítése idézett elő, valamint a Magyar Touring támogatása.

Ebben a jelentésben találkozunk a hazatért területek üzemeinek, hídjainak rendbehozatalára fordított milliókkal, mint többletköltséggel.
A földmívelésügyi minisztérium, amely szintén mindenütt áldozatot hozott a közérdekű agrárcélokért, 550.000 pengő kamatmentes kölcsönt nyujtott a Tolnamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezete részére, tejtermékgyártó üzemek létesítésére. Az Alföld agrogeológiai tanulmányozására előirányzott 100.000 pengő helyett 135.000 pengővel többre volt szükség erre a fontos és hasznos célra. Az elemi csapásoktól károsult gazdák vetőmaggal való ellátásra6.7 milliós többletet kellett fordítani.

A Nostra általános árukör raktárak és kereskedelmi rt. megvásárolta az Ungvári Gazdasági Szövetkezetek raktárait.
A kincstár, amelynek 49%-os részvényérdekeltsége van a Nostra rt.-nél, 340.000 pengővel járult hozzá a tranzakcióhoz. De éppen ilyen készséggel vett részt az állam a hazatért területek műemlékeinek a helyreállításában, fiatal kutatóknak a támogatásában. Ilyen és hasonló kultúrcélokért lényeges többletáldozatot hozott. A lóversenyeknél a kölcsönös fogadásokra feltett összegek után az Országos Testnevelési Alapot megillető megtérítést 470.000 pengőben irányozták elő. Mivel azonban a totalizatőrforgalom jóval nagyobb volt, a Testnevelési Alap egymillió pengővel többet kapott.