A lakáshivatal felállítása sok embert arra késztetett, hogy fokozza a lakással kapcsolatos igényeit.
Ugyanakkor ezrével futnak be a lakáshivatalba olyan kérvények, amelyeknek kedvező elintézésére nincs törvényes jogalap. Munkatársunk kérdésére dr. Szentmiklósi József főjegyző, a lakáshivatal vezetője ezeket mondta a lakáshiány igazi okairól és a lakásfront legfontosabb problémáiról:

– Budapesten már a háborút megelőző években is érezhetővé vált a lakáshiány. A statisztika szerint a lakosság szaporodása 1935-től 1941-ig 100.000 fő, – 1941-től mostanig pedig újabb 55.000 fő volt. A lakásszükségletet fokozta a háborús viszonyoknak az a velejárója is, hogy amíg a lakbér emelésére vonatkozó tilalom folytán a lakásbérek változatlanok maradtak, addig a kereseti viszonyok az általános drágulásra való figyelemmel emelkedtek. Érthető tehát, ha azok is, akik albérletben laktak, most főbérleti lakást igényelnek, mert a főbérleti lakás sok esetben olcsóbb, mint amennyit ma általában az albérletért fizetnek.

– A lakásrendeletek szelleme abban foglalható össze, hogy a lakáshiányra való tekintettel mindenki maradjon abban a lakásban, melyben eddig lakott és a megüresedő vagy igénybevehető lakásokat olyanok foglalhassák el, akiknek egyáltalán nincs hol lakniok. A kormány intenciója a lakásrendeletek kiadásával az volt, hogy a lakáskeresletet a lakásigények lefokozásával küszöbölje ki. A polgármester úr a legszigorúbb tárgyilagossággal veszi figyelembe a kiadott rendelkezéseket a lakások igénybevétele és a bérlők kijelölése tekintetében egyaránt. Természetes, hogy amint más közszükségleti cikkek igazságos elosztása mellett kialakul úgynevezett feketepiac, úgy a lakások átruházásánál is akadnak egyesek, akik kijátszani iparkodnak a fennálló rendelkezéseket.

Az idők folyamán kezdik megismerni, hogy milyen módok látszanak arra alkalmasaknak, – de a lakásügyosztály is felismerte már e törekvéseket és így a kijátszást megakadályozza. Ennek az a következménye, hogy a törvényes rendelkezéseket be nem tartó háztulajdonosok és bérlők ellen a büntető feljelentést megtesszük. A polgármester úr a kormánynál is eljárt annak érdekében, hogy a maximálisan kiszabható 8000 P pénzbüntetés és 6 hónap elzárás-büntetés arányában a kiszabott büntetések tényleg elrettentő hatásúak legyenek. Felterjesztés készül olyan irányban is, hogy ilyen jogerős büntetések hírlapi közzététele rendeltessék el.

– A főváros polgármestere igyekezett odahatni, hogy a kilakoltatásokat, ha valamilyen méltánylandó ok fennforog, a lakásügyi miniszteri biztos lehetőség szerint elhalassza. A szolgálati lakások felmondása esetében azonban a miniszteri biztos a kilakoltatást legfeljebb 30 napra halaszthatja el. A polgármester úr arra vonatkozóan is kérte olyan rendelkezés kiadását, amely szerint ez a határidő is meghoszabbíttassék.

A lakásbérlők kijelölésénél egyébként a főváros figyelemmel van arra, hogy a sokgyermekes családok mellett az új házasok is hajlékhoz jussanak. Bizonyítja ezt az, hogy ez év első felében a polgármester úr 386 ilyen, házasság előtt álló, vagy fiatal házas igényjogosultat jelölt ki.

– A lakásviszonyok leromlásával kapcsolatban elrendeltük a padlásterek beépítését. Ebben az ügyben legutóbb kiadott kormányrendeletek értelmében 558 lakás építésére adott engedélyt és a munkálatok egy részét már vállalatba is adta a főváros a Kerepesi-úti, a Gyáli-úti, valamint a Csörsz-utcai házaiban. A főváros a maga hatáskörében mindent megtett, hogy ezek a lakások mielőbb elkészüljenek.