Lisszabon, május 23.
(NST) Két nappal azután, hogy Davies rendkivüli nagykövet átnyujtotta Moszkvában Roosevelt leveleét, lisszaboni angolszász körökben elérkezettnek látják a pillanatot, hogy eláruljanak egyetmást s levél tartalmáról. Az adatok állitólag olyan körökből egyáltalán nem titkolják, hogy Roosevelt határozott követeléseket terjesztett Sztalin elé. A követelések lényege - hir szerint – a következő lenne:
1. Roosevelt nyomatákosan kéri Sztálint, hogy politikai ténykedéseiben nagyobb óvatosságot tanusitson, mint eddig, mert például Finnország eddigi magatartásának megváltoztatása is főleg ezért nem sikerült, mivel Moszkva tulkorán nyilvánosságra hozta poltikai és katonai célkitűzéseit.

2. Ugyanilyan nyomatékkal ajánlja Roosevelt Sztalinnak, hogy tanusitson hasonló óvatosságot többi nyugati szomszédjával szemben kitűzött háborus céljainak közzétételéven is, különösen ami Lengyelországot, a Balkán-államokat és Törökországot illeti, mert itt is fennforog aza veszély, hogy a szovjet annexiós terveinek időelőtti leleplezése megerősiti ezeket az államokat az elháritó és védelmi harcra irányuló akaratukban s mindnagyobb ellenállásra sarkalja őket.

3. Roosevelt arra kéri Sztalint, járuljon hozzá hathatós módon az angliai és egyesülállamokbeli belpolitikai feszültség enyhitéséhez. E célból Roosevelt a kommunizmus nemzetközi szerveinek azonnali, legalább is formai feloszlatását, valamint a kommunista internacionáló felszámolását javasolja.

4. Mindezen követelések teléjesitése esetén Roosevelt ellenszolgáltatása fejében hajlandó kötelezni magát arra, hogy békekötéskor teljesen szabad teret nyujt Sztalinnak mindazon európai területeken, ahol a szovjet érdekelve van.

Roosevelt levele a továbbiakban az egyetemleges hadviselés hadászati kérdéseivel foglalkozik és megismétli az Egyesült Államokelvi készségét arra, hogy Európában második arvonalat teremtsenek. Ezzel kapcsolatban Roosevelt mindenesetre megjegyzi, hogy vannak késleltetett tények is, mint például a buvárhajóháboru és az a körülmény, hogy egyelőre még nem tudtak összpontositani a követelmények megfelelő nagy létszámu támadó hadseregeket, már csak azért sem, mert Csan-Káj-Sek és az ausztráliai kormány, sőt a belső USA-ellenzék is egyre jobban sürgetik, hogy kezdjenek nagyszabásu támadó hadmüveleteket még idén nyáron Japán ellen.

Ez az utóbbi körülmény szükségessége teszi - folytatja Roosevelt levele - , hogy  a Szovjetunió támpontokat engedjen át az Egyesült Államoknak Szibériában és a kamcsatkai félszigeten, mert ily módon meg lehetne kezdeni a nagyszabásu légiháborut Japán ellen és egyuttal uj utánpótlási utvonalat is lehetne teremteni.

A levél azzal a javaslattal végződik, hogy tartsanak Sztalin, Roosevelt Churchill és Csan-Kaj-Sek részvételével négyes értekezletet, amelyek tisztáznák az egyetemleges stratégiai és a politikai taktika mindezen kérdéseit.

A Roosevelt-levél tartalmáról elterjedt lisszaboni értesüléseket általábanvéve hitelesnek tartják, de azért mégis kellő óvatossággal kezelik. A washingtoni szenátorokra történő hivatkozáson kívül más értesülések is keringenek, amelyek nagyjábanvéve fedik a washingtoni hirek tartalmát.

A Komintern felosztalása politikai alkudozásból született - mondja Berlin
Berlin, május 23.
(NST) A kommunista internacionálé formai feloszlatása - mértékadó berlini körök véleménye szerint – kizárólag politikai alkudozás eredményeként jött létre. Az alkudozás az angolszász államok és a szovjet között folyt. Most még csak azt kellene tudni, előlegteljesitmény volt-e ez a gesztus a szovjet részéről s most következnek majd az angol és amerikai ellenteljesitmények, vagy pedig Sztalin esetleg már megkapta az ellenértéket. Az mindenesetre kétségtelen, hogy kizárólag és tisztára alaki kérdésről van szó.

Hogy az angolok mit várnak Sztalin lépésétől, mutatja az a félhivatalos angol megnyilatkozás, amely szerint az angol konzervativpárt, munkáspárt és kommunistapárt viszonya ezekután sokkal könnyebben lesz rendezhető.

Még ennél is jobban igyekeznek majd hasznot huzni Moszkva alaki engedményéből az Egyesül Államokban, ahol a közvélemény még az angol közvéleménynél is erősebben ellenzi a világforradalmi kommunizmussal való kapcsolatokat.

A moszkvai elhatározás létrejöttének előzményei is érdekesek. A III. internacionálé olyan intézménynek igyekszik feltüntetni magát, amelyet elsősorban azért alapitottak és tartottak fenn, hogy harcoljon a fasizmus és a nemzeti szocializmus ellen. Minden logikát megdönt azonban az a tény, hogy a feloszlatási nyilatkozat éppen abban az időpontban szünteti meg ezt az intézményt, amikor a fasizmus és nemzetiszocializmus ellen folyó harc tetőpontjára ért. Ez a logikátlanság világosan mutatja egyrészt, hogy végrehajtóbizottság elnökségi tagjai nem önszántukból döntöttek, másrészt pedig, hogy a feloszlatás oka kizárólag Sztalin külpolitikai szükségleteiben keresendő.

A Roosevelt-levél tartalmának hatása Berlinben
Berlin, május 23.
(NST) A vasárnap reggeli berlini lapok nagybetűs cimfeliratokkal vezető helyen közlik a lisszaboni jelentéseket Roosevelt levelének tartalmáról. A Roosevelt-levél tartalmáról a Wilhelmstrassen a következő nyilatkozatot tették:
- Ez a leleplezés mély megelégedéssel tölti el Németországot, mert megerősiti mindazt, amit német résztől az utóbbi napokban az angolszász demokráciák és a Szovjetunió vizsonyáról, valamint a washingtoni értekezletről mondottak. A bizonyitó jelek világosan mutatják, hogy Roosevelt és Churchill készek lennének most már hivatalosan is irásbelileg is szabadkezet engedni Sztalinnak Európában.

Ez a tény ujból a legnyomatékosabban bizonyitja, hogy a bolsevista veszedelem Európára nézve a kommunista internacionálé feloszlatása után sem hagyott alább a legcsekélyebb mértékben sem.