Valami, ami bujkál...

Már asszony volt, amikor doktorált. Az előírt értekezést kirázhatta volna háziköntöse ujjából, de ő valami „érdekeset, izgatót” keresett. Valamit, ami nem sablón, mint azok a diszertációk, amelyek nehány frankért kaphatók a Sorbonne környékén. Témakutatás

közben került a kezébe Becquerel felfedezése az uránsók kisugárzásáról. A francia tudós megállapította, hogy az urán, minden előzetes fényhatás nélkül, ismeretlen természetű sugarakat lövel ki magából, amelyek olyan erősek, hogy fekete papirossal burkolt fényképlemezen nyomokat hagynak. A házastársak szinte egyszerre kiáltottak fel:
 
- Miből-honnan származik ez az energia, amelyet az urán-vegyületek állandóan kisugároznak?
Az örök-gyanakvó nő még mosolyogva hozzátette:
- Itt van valami, ami bujkál előlünk.

Rövid eszmecsere után elhatározták, hogy Mária kísérletekbe kezd és ha lehet, továbbhatol ismeretlen területekre. Ismét felmagasodtak előttük az akadályok, amelyek mindannyiszor konokul jelentkeztek, valahányszor a nagyszerű asszony valamihez fogott. Most laboratóriumnak hívták a nagy Elérhetetlent!

Pierre Curie elindult és addig kilincselt, amíg rávette a Fizikai Intézet igazgatóját, hogy szorítson munkahelyet a feleségének. A derék férfiú adott is, de nem volt benne köszönet. A helyiség azelőtt gépterem volt, most raktár; nedves, gőzös, minden technikai felszerelés híján szűkölködött. A fiatal asszony mégis boldog. Elhelyezi precíziós műszereit és lelkesen kezd munkához. Néhány hét után már tisztán kibontakozott előtte: a titkozatos sugárzás ereje arányban áll a megvizsgált kőzetek urántartalmával. Minél több bennük az uránérc, annál erősebb a sugárzás. Azt is megállapítja, hogy sem kő, sem pedig fény nincs hatással a sugárzásokra.

A következő lépés: vajjon csak az urán képes-e ilyen titokzatos sugárzásokra? Mária megint hetekig vizsgálódik: egyszerre megtorpan a thoriumnál. Ez a ritka-fém hasonló sugarakat lövel ki, mint az urán, sőt a sugarak erősségi foka is ugyanaz. Ez a két, egyformán viselkedő, fém már közös nevet érdemel, meg is kapja: rádioaktív elem. A kisugárzást magát pedig elnevezi radioaktivitásnak.

Most már a tudásszomj keveredik az asszonyi kíváncsisággal: a lelkes asszony sorra veszi a Fizikai Iskola egész ásványgyüjteményét. A vizsgálódás során kirobban a drámai meglepetés: némely anyag rádioaktivitása erősebb, mint amennyi az urán- vagy thoriumtartalomból logikusan adódhatik. Itt tehát rejtőzik valami, ami sokkal erősebb rádioaktív elemet tartalmaz, mint at urán és a thorium!

- Valami, ami bujkál! - mondta Mária régebben valamikor, egy vacsorautáni beszélgetésük során; de akkor csak mosolygott, mert csupán könnyedén odadobott valamit, ami nélkülözött minden tudományos alapot. Most megborzongott, mert valami titokzatos földalatti erőt érzett a közelben ...