Berlin, julius 11.
A Nemzetközi Tájékoztató Iroda jelenti a keleti arcvonalról: Oreltól keletre egy német rohamcsapat hatolt be mélyen a bolsevista védelmi rendszerbe és ott több erős, elháritófegyverekkel fölszerelt, erősen kiépitett harcállást puszitott el. Nagyszámu foglyon kivül komoly fegyver- és hadieszközzsákmányt ejtett a német rohamcsapat.

A váratlan német vállalkozás meglepetésszerűen hatott a szovjetkötelékekre, amelyek sulyos, véres veszteségeket is szenvedtek. Az Orel-könyök északkeleti szárnyán is több helyi jelentőségű csatározás zajlott le, a bolsevista felderitő és rohamszakaszok felmorzsolódtak.

Kurszaktól délkeletre meginditott szovjet támadások, amelyeket kétségkivül a bjelgorodi arcvonal tehermentesitésére és felmentésére inditottak, ugyancsak az ellenség véres vesztesége közepette omlottak össze a német állások fegyvereinek tüzében.

A Kubán-hidfő lagunás vidékén a bolsevisták ugyancsak megkisereltek betörni a német támaszpont védelmi rendszerébe, a kisérletet a támadók érzékeny vesztesége közepette verték vissza. A német légierő kötelékei itt is eredményesen vették ki részüket a szovjet támadások elháritásából, több partraszállásra szolgáló csónakokat szüllyesztettek el vagy tettek géppuskatűzzel használhatatlanná. A kubáni hidfő keleti vonalán erősebb szövetséges zuhanóbombázó-kötelékek kiváló eredménnyel támadtak szovjet tüzérségi állásokat. A telitalálatok és a közelben lehullott bombák nyolc szovjetüteget hallgattattak el és több ágyut semmisitettek meg.

Magyar bombavető- gépek támadásai hosszu időre megzavarták a szovjet utánpótlási forgalmát a keleti arcvonal déli szakaszának egyik fontos arcvonal mögötti vasuti vonalán. Egész éjjel eredményesen folyt a bolsevista vasuti hálozat bombázása. A nagyméretű bombatalálatok három pályaudvar sinberendezését pusztitották el a Kruszk-Kasztornoje közötti szakaszon.

Keleten tovább dul a nagy csata
Berlin, julis 11.
(Német Távirati Iroda.) A vezéri főhadiszállásról jelentik a Német Távirati Irodának: Keleten tovább dul a nagy csata. Csapataink sulyos harcok árán ujabb terepet hóditottak és 193 ellenséges páncélost semmisitettek meg. A légierő kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére erős kötelékekkel támogatta a hadsereg támadásait. Szétszórtuk az ellenség készenlétben álló páncélos- kötelékeit és csapatait és lelőttünk 85 szovjet repülőgépet.

Könnyü német haditengerészeti járművek meglepő támadást intéztek az Azovi-tengeren Acsujev kikötője ellen, elszüllyetettek három parti járművet és további hármat sulyosan megrongáltak.

Davies a szovjet igényeiről
Stockholm, julius 11.
(TP) Rooseveltnek Sztalinhoz nemrégiben küldött külön-követe, Josef Davies nagykövet egy stockholmi hetilapban, amely az Egyesült Államok svédországi szócsövének tekinthető, cikket ir a szovjet külpolitikájáról. Mint régebben ,ugy most is Davies annak az érdekében lép fel, hogy a szovjetben teljesen meg kell bizni. A bolsevisták nem gondolnak a világforradalomra, hanem csupán saját biztonságukra .

Amit azonan Davies a szovjet területi igényeiről mond, amelyek állítólag ezen biztonsági követelményen alapulnak, figyelemreméltó. Davies kijelenti, hogy természetes, ha a szovjet olyan területeket követel, amelyeket egy jövőbeli európai támadás esetére biztonsága szempontjából szükségesnek tart. A szovjet követelményei a balti államoknak, Besszarébiaiak és az ukrán és fehérorosz területnek visszacsatolására Davies véleménye szerint nem is tekinthetők uj követeléseknek, hanem olyan területek visszacsatolásáról van szó, amelyeket erőszakkal ragadtak el a szovjettől.

Arra a kérdésre, hogy a szovjet mit tekint érdekterületének, Davies abban az értelemben válaszol, hogy ez a háboru utáni világtól függ. Moszkvát különösen a tengerhez való kijárat kérdése fogja érdekelni, még pedig jégmentes kikötőt kiván a Csendes-óceánon és a Földközi-tengeren. Oroszországnak mindig érdeke volt a csendesóceáni Port Artur és Dalren kikötő birtoklása a természetes, hogy a Dardanelláknak, mint hajózási utnak használata is érdekli.

Davies fejtegetéseinek csucspontját az a mondat tárja fel, hogy Oroszországnak biztonsága megköveteli azt is, hogy egy német támadással szemben való védelmi állásait a szomsédos kis államok területén keresztül tólja előre.

Roosevelt bizalmi embere tehát már eleve helyesli nem csupán a Szovjetunió szomszédos országainak Moszkvától való függő viszonyba hozását, hanem a katonai támaszpontoknak a keleteurópai területeken messze tuli helyezését.