Istambul, december 5.
(TP) A Reuter jelentése szerint Roosevelt, Churchill és Sztalin találkozója Teheránban volt. A Moszkvából visszatért brit követ kijelentette, hogy már Sztalin is visszaérkezett Moszkvába. A három államférfit katonai bizottság kisérte. Brit részről Martel tábornok, amerikai részről pedig Dean tábornok volt a katonai küldöttség vezetője. A konferencia előterében elsősorban a katonai kérdések állottak, de politikai kérdéseket is tárgyaltak.

Még nyár előtt sor kerü a második arcvonal megnyitására?
Lisszabon, december 5.
Mint az angol hirszolgálat jelenti, londoni körök véleménye szerint Sztalin, Churchill és Roosevelt megegyezésre jutott a második és harmadik arcvonal terveit és megnyitásának idejét illetően. Felteszik, hogy a tervek alapján a brit és amerikai erők még a nyár beköszöntése előtt megtámadják Nuygat-Európát.

Valószinűnek tartják, hogy Teheránban a közel- és középkeleti nagylétszámu és kiválóan felszerelt szövetséges erők harcbavetéséről is döntöttek. Ezek az erők a Balkánon keresztül együttműködnének a szovjet hadsereggel

Teheránban megbeszélték a délkeletieurópai kérdéseket is
(Magyar Távirati Iroda.) A Tribune de Genove londoni tudósitója a teheráni értekezlettel kapcsolatosan a moszkvai rádió hiradásai alapján arra a következtetésre jut, hogy a háromhatalmi megbeszélések után Roosevelt és Chruchill kettesben valószinüleg még tovább tárgyal.

A háromhatalmi megbeszéléseken a katonai kérdések nagy szerepet játszottak és a Moszkvában elhatározott terveket kiegészitették. Németországgal szemben változatlanul fenntartják a feltétlen megadás követelését.

A politikai kérdésekkel kapcsolatban orosz forrásból hire jár, hogy megbeszélték a keleteurópai és a délkeleteurópai kérdéseket is. Határozottan állitható, hogy ezuttal Oroszország határainak kérdését is megvitatták.

A Wilhelmstrasse a teheráni értekezletről
A Nemzetközi Sajtó Tudósitó jelenti: Berlinben a rendelkezésre álló értesülések alapján arra a következtetnek, hogy a már befejezett teheráni értekezleten a katonai kérdések állottak előtérben. Sztalin nyilvan csak azzal a feltétellel ment el Teheránban, hogy elismerik a moszkvai értekezleten is sikerrel vallott álláspontját, amelyszerint a határkérdéseket és az ellenséges államok jövőjét csak a háboru után hajlandó megtárgyalni.

A balkáni invázió kérdését is megvitatták a jelek szerint és a német oroszországi szakértők azon a nézetek vannak, hogy Szovjetunió csak akkor hajlandó balkáni hadjáratba beleegyezni, ha abban maga viszi a főszerepet. Ameddig azonban a Krim-félsziget német kézben van és a szovjet hadseregnek nem sikerül a Nyugat-Ukrajnán való áttöré, lehetetlen a szovjet csapatok bevonulása a Balkán északi felébe is. Ugylátszik, hogy az angolszászok ezzel párhuzamos balkáni akcióikat Görögországra akarják korlátozni.  Az ujabb nehézség, amelyekkel a szovjet hadsereg Nuygati-Ukrajnában szembekerült, bizonyára arra késztették a tárgyaló feleket, hogy ujabb diplomáciai nyomást határoznak el Törökországgal szemben.