Az egyes fegyvernemek pontos összműködése minden hadművelet alapja. A nagy létszámok, a hatalmas távolságok még békegyakorlaton is alaposan próbára teszik a parancsnokot, hát még a csatatér por- és füsttengerében, amikor valamennyi fegyvernem egyszerre dolgozik! Ilyenkor igazán szükséges a pontos összeköttetés, amely megbízhatóan hozza a jelentéseket és viszi a parancsokat.

Kellő helyen, kellő időben minden parancsnok, minden csapatával tudjon érintkezni: ez a korszerű harc indításával szemben támasztott követelmény. Ez bizony nehéz dolog, amikor özönével érkeznek a jelentések és szüntelenül szól a távbeszélő, kopog a Morse-gép, szól a rádió; hírvivők, kerékpárosok, motorkerékpárosok, lovasok jönnek-mennek az összeköttetés érdekében. A híradásnak nagy jelentősége volt minden időben, de döntő fontosságúvá a napjainkban zajló küzdelemben lett.

A mai értelemben korszerű fegyverekkel és azok hatásával a századeleji orosz-japáni háborúban találkozunk. Az orosz háborúvesztesnek nem kis mértékben volt oka az összeköttetések csődje. A japániaknál ez a szolgálat már akkor is kifogástalanul működött. Az első világháború sok újítást hozott, de a technika fejlődését a hiradás technikája nem követte úgy, ahogyan kellett volna. Ezt a híradóeszközök nagy hiányának tudhatjuk be.

A most folyó küzdelemben tapasztalhattuk, hogy a hiradás kikapcsolása milyen katasztrófákhoz vezethet. Már a hadjárat elején megbénult a lengyel, a hollandi, a belga, a francia, a norvég, a szerb és a görög híradás. Ez nem kis mértékben járult hozzá a villámháborúhoz! A szovjet híradás is gyenge; gyakran magasrangú parancsnokok kerülnek fogságba, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy csapataik már megsemmisültek ...

A korszerű vezetés kifogástalan, korszerű híradóeszközök valóságos légióján rendelkezik és a legfelső vezetés mindég tökéletesen tájékozott a milliós hadseregek helyzetéről. Ezt csak a kifogástalanul működő híradásnak köszönheti! Nagy hadseregeket, nagy területeket csak így lehet vezetni!

Napjaink harcát jellemzi, hogy gondos összműködés szükséges nemcsak a földi csapatok közt, hanem a légierőkkel és a tengerészeti egységekkel is. Ezt az összműködést a kiképzés, az egyenértékű parancsnokok, a harci szellemtől áthatott legénység és a megbízható összeköttetés adja meg!....

Műszaki-, személyi-, állati- és szükséghiradóeszközök vannak.A műszaki hiradóeszközök lehetnek vezetékesek és vezetéknélküliek. A vezetékesek csoportjába tartoznak: a távbeszélő, a géptávíró és a morse-távíró.

A távbeezélő igen egyszerű berendezés, bárki hamar elsajátíthatja a kezelését. Hátránya, hogy az ellenség igen könnyen lehallgathatja! A géptávíró - a „Hughes” - a közleményt írásban továbbítja. Rendkívül gyors, a közvetlen eszmecserét is lehetővé teszi, a feltett kérdésre azonnal jön a válasz! Nehezen lehet lehallgatni, de kezelése szakismeretet követel.

A morse-távírót leginkább a posta és vasút használja, A közleményeket a közismert „pont-vonalas” morse-rendszerrel továbbítja. Ez lassú és könnyen le is hallgatható! 360-400 szót ad le egy óra alatt!
A vezetékes műszaki híradóeszközök közleményeinket „vonalakon” továbbítják. A távbeszélőnél rendszerint kettős vonal van, a táviratozásra egyes vonalakat használnak. Ezek a vonalak lehetnek állandó vezetékek, vagy táborszerűen telepítettek. Az állandó vonalakat oszlopokra erősítik - ezek a légvezetékek, - vagy szigetelten a földre fektetik: ezek a kábelek. A tábori vonalakat alkalmi támaszpontokra - fákra, házakra, - de főleg a földre fektetik.

A műszaki híradóeszközök másik nagy csoportja a vezeték nélküli eszközök. Ide tartoznak a rádió, a fénytávbeszélő és a fényjelző. A rádió igen gyorsan üzemkész. Jól rejthető, nagy távolságokat köt össze, mozgásközben is használható. Nagy hátránya, hogy az ellenség is hallhatja a rádióbeszedet, megzavarhatja, vagy hamis parancsokkal tévútra vezethet. Függ a légköri viszonyoktól - ezt mindenki a saját rádióján is tapasztalhatta. A rádiókat emberek, málhásállatok, kocsik vagy gépkocsik szállítják. Minden különleges harceszközbe – páncéljárműbe, repülőgépbe, hajóba - építhető.

A kisebbek elhallatszanak 500 métertől 15 kilométerig; a nagyobbak 25-től 60 kilométerig. A magasabb vezetés részére 45-től 250 kilométerig, repülőknél 50-től 1500 kilométerig (rövid hullámon), a legfelsőbb vezetés részére 250-től 1500 kilométerig tart a rádió hatótávolsága. A fénytávbeszélőnél a két állomás látja egymást, beszélhetnek a fényből átalakított hanggal. Esőben, ködben, porban csökken a hatótávolság, amely jó látási viszonyok között nappal 5-7, éjjel 8-12 kilométer.

A fényjelző hasonló készülék, mint a fénytávbeszélő, de csak távírásra használható. A híradás másik eszköze a személyi híradóeszközök csoportja. Ezeket a műszaki híradóeszközök pótlására, illetőleg kiegészítésére használják fel. A hírvivők mehetnek gyalog, lóháton, kerékpáron, motorkerékpáron, gépkocsin, páncélgépkocsin vagy futár-repülőgépen is.

A harmadik csoportba tartoznak az állati híradóeszközök. A postagalambbal írásbeli jelentéseket, rajzokat továbbítanak. A galamb csak a dúcához repül vissza, ködben és zivatarban eltéved. A galambok részére dúc-kocsik vannak, ide 80 kilométeres óránkénti sebességgel sietnek vissza! Ugyanazt a jelentést rendszerint 2-3 gslambbal küldik egyszerre. A hírvívőkutyák 2-3 kilométerre használhatók. Nehéz terepviszonyok között, éjjel és ködben is jól használhatók, csak az erős tüzérségi tűztől félnek.

A szükség-híradóeszközök csoportjába tartoznak a különféle zászlók, jelzőlámpák, szirénák, kürtök, ledobó hüvelyek, amelyeket a repülők használnak és amelyeknek a földretérés pillanatában színes füstöt fejlesztenek, hogy könnyebben feltalálhatók legyenek. Ezeket a sokféle híradóeszközöket egymást kiegészítve és együttesen alkalmazzák. Ahol mód nyílik rá: telepítik a lehallgató-állomásokat, amelyek az ellenséges híradást figyelik meg.

A harc különböző műveleteiben szüntelenül működik a híradás. Itt az a legnagyobb nehézség, hogy az egyszerre támadó földi és légi egységek között meg legyen az összeköttetés. A páncélosok rohamát azonnal követik a gépkocsizó gyalogosok, őket a gyalogság. A támadás alatt működik a tüzérség, a levegőből a bombázórepülők, az ellenséges állások mögött már leugrottak az ejtőernyősök. Elképzelhetjük, mit jelent ebben az óriási tömegben és kavarodásban és zajban: vezetni! Pedig ez szükséges, mert a szüntelenül változó helyzetekben csak így biztosíthatják a parancsnokok akaratukat, amire módot a korszerű híradás ad!