Szeptember 27.

A magyar miniszterelnök rádióbeszéde
A Magyar Távirati Iroda jelenti:
Kállay Miklós miniszterelnök és külügyminiszter a következő beszédet mondotta:
- A hármas paktum aláirásának évfordulóján a magyar nemzet bajtársi üdvözletét tolmácsolom a háromhatalmi egyezményben szövetkezett nemzeteknek. Különösen melegséggel száll ez az üdvözlet a német, olasz és japán néphez, e paktum létrehozóihoz, amelyekhez a magyarságot az adott szón kivül a hagyományos barátság és a kölcsönös megbecsülés évszázados szálai is fűzik.

Az 1918-ban elszenvedett közös sors, a páriskörnyéki békék szörnyű igazságtalanságai a romlás szélére vitték Európát, mert olyan népektől, amelyek nagy multjukkal jogosultásgukat az élethez bőségesen igazolták, mint a német, a bolgár, vagy magyar, megtagadták az emberi és nemzeti lét alapfeltételeit. Az akkor elkövetett igazságtalanságok azóta részben jóvátétettek és a háromhatalmi egyezményhez csatlakozott nemzeteknek és kormányoknak egyik legelőkelőbb feladata éppen egy, az igazság parancsainak megfelelő világrend kiépitése.

Magyarország, amely a saját testén érezte az igazságtalanságok roppant sulyát, a tengelyhatalmaktól kapta meg azt a jóvátételt, amelyet a versaillesi Európában hiába követelt. Természetes volt tehát, hogy elsőnek csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez is, amely egy igazságosabb és méltányosabb rend megvalósitását tűzte ki célul a második világháboru döntő küzdelmei közepette.

Csatlakozásunk óta a nagy harc uj fejezethez érkezett, amelyben immár mi is fegyverrel a kézben veszünk részt, ujból megpecsételve azt a fegyverbarátságot és bajtáriasságot, amely a magyar és a többi európai katona között tiz évszázad önvédelmi harcai folyamán fennállott. Most is védelmi háborut folytatunk, hazánkat, hitünket, kulturánkat védjük, nincsenek önző céljaink. Most is Európa védelmében harcolunk, mint mindig eddigi harcaink folyamán.

Nem mulaszthatom el ebben az ünnepi órában, hogy ne gondoljak a legnagyobb hálával és megindultsággal azokra, akik a világ legkülönbözőbb harcterein páratlan hősiességgel és önfeláldozással teljesitik a kötelességüket, életük árán védik az igaz ügyet és a legnagyobb áldozatokat hozzák azért, hogy a jövő igazságosabb és boldogabb legyen.

Ez a háboru a szövetséges nemzetek minden egyes állampolgárától megköveteli, hogy ugyanugy teljesitse kötelességét, mint a fronton küzdő katona. Mindnyájunknak a legnagyobb erőfeszitéseket kell tennünk, hogy katonánik áldozata ne legyen hiábavaló, mindent el kell követnünk, hogy a háboru folytatásához szükséges anyagi eszközök rendelkezésre álljanak. Áldozatos munka és példás fegyelem jegyében kell minden egyesnek hozzájárulnia a győzelemhez, amely a legnagyobb önuralmat és partikuláris érdekek háttérbeszoritását követeli meg.

Magyarország minden áldozatot meghozott az uj igazságosabb Európáért. Tudatában van európai felelősségének, saját multja tanulságainak és azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozáskor vállalt. A párizskörnyéki békék igazságtalanságai ellen elsőnek emelte fel tiltakozó szavát, mert szilárdan meg volt győződve arról, hogy az igaz ügy előbb-utóbb mindig győz. Ugyanezzel a rendithetetlen meggyőződéssel és a Gonviselésbe vetett bizalommal néz a jövő elé is.

Ribbentrop: Még kemény harcok állnak előttünk
- A cél, amely a háromhatalmi szerződés megkötésekor szemünk előtt lebegett, az volt, megakadályozni, hogy a már akkor kitört európai háborut világháboruvá szélesitsék ki, továbbá, hogy megkönnyitsük a béke helyreállitását és utját egyengessük a világ átfogó igazságos ujjárendezésének A háromhatalmi szerződés ellenségei másként akarják. Önzésükben a kapzsiságukban igyekeztek elvitatni egészséges felfelé törekvő népinktől természetadta jogukat, az élettérhez és a föld javaiban való részesedéshez való jogukat. Magatartásuk semmi kétséget sem hagyott az iránt, hogy alapjában véve felvetődött  népeink életet való jogának és létének kérdése.

Ebben az országaink számára válságos időben a háromhatalmi szerződés fényesen megállta helyét. A már szövetkezett nemzeteket most még szorosabban egymáshoz fűzve életre halálra szóló sorsközösségre léptek és együttesen szálltak sikra ellenségeik ellen. Ebben az elkerülhetetlenné vált létért való küzdelemben a hármasszerződés hatalmi hatalmas győzelmeket arattak szárazföldön, vizen és levegőben és olyan hatalmi állásokat teremtettek, amelyeket immár nehéz megtámadni.

Az ellenség mégis igyekszik továbbra is elvitatni tőlünk megszerzett állásainkat. Ezért még kemény harcok állnak előttünk. A hármasszerződés hatalmas igazságos ügyük tudatában és kemény elszántsággal az ellenséget továbbra is mindenütt meg fogják verni, ahol csak mutatkozik, mégpedig mindaddig, amig be nem látja, hogy a hármasszerződés hatalmainak élettereiben nincs semmi keresnivalója. Ezzel megteremtjük az előfeltételeit az igazságos ujjárendezés megvalósitásának.

Ciano a közös küzdelemről
- A háromhatalmi egyezmény nem puszta diplomáciai számitásból született és nem a közvetlen háborus szükségességből sem, hanem abból a mélyen átérzett tudatból, amely népeinkben él és élt arról, mennyire egységes az az ügy, amelyet szolgálni hivatottak, mennyire egységes az a sors, amelyért küzdeni kiválasztattak. Olaszország, Németország és Japán ezekben az esztendőkben a világtörténelem megujulásának nagy erőit jelentették s egy mindenekfölötti szolidaritás fűzte össze és kapcsolja még mindig egybe ezeket az erőket.

Ezek az ország közös küzdelmet vivnak, hogy egyengessék az utat a nemzetek életbevágó jogai érvényesitésére, hogy megteremtsék egy uj rend alapjait és biztositsák annak előfeltételeit, egy olyan uj rendét, amely a népek jólétét, fennmaradását és biztonságát hivatott előmozdítani.

A japán külügyminiszter és a bolgár miniszterelnök beszéde
Tani japán külügyminiszter is beszédet mondott az évforduló lakalmából. Ő is hangoztatta, hogy e háboru végső célja uj világrend létesitése. Ám álljanak mégoly nagy akadályok utunkba, szilárdan eltökélt szándékunk, hogy azokat legyőzzük és tovább haladunk.

Beszédet mondott Filov bolgár miniszterelnök is. Hangoztatta, hogy azok az eszmények, amelyeken a háromhatalmi egyezmény alapul, nagy visszhangot keltettek a bolgár népben, ezért 1941 március 1-én a bolgár kormány szintén csatlakozott a paktumhoz.

A magyar rádió beolvasta a román, szlovák és a horvát külügyminiszter beszédének szövegét is.