A budai Toldi Ferenc- utcai gimnázium homlokán fekete zászló leng. Ez jelképezi azt a mélységes részvétet, amelyet ennek a régi középiskolának tanárai és növendékei éreznek az intézet egykori tanulója iránt. Amikor a Sors Otrantó hősét a nemzet élére állította, magával hozta gyermekeit is.

Horthy István Pólában született és anyanyelvével együtt tanulta meg az olasz és német nyelveket. A negyedik gimnáziumot még német iskolában, Badenben végezte. Édesapja ugy döntött, hogy a gyönyörű, karcsu fiucska a Toldi Ferenc- utcai gimnáziumban folytassa tanulmányait.

Ide iratkozott tehát be Horthy István, mint a gimnázium rendes tanulója és atyjának kívánságára ugy tanárai, mint kollégái éppen ugy kezelték, mint a többi gimnazistát. Könnyű volt ezt tenni, hiszen a fiatal István szerény, jómodoru, szorgalmas fiu volt, aki soha nem mulasztott el egy órát és egyedül jött gyalog, esőben és fagyban is a Várpalotából le a gimnáziumba.

Csupán, ha szülei Gödöllőn tartózkodtak, akkor jött a fiatal Horthy István motorkerékpáron, melyet az előadás alatt a pedellus őrzött. Már az ötödik gimnáziumban feltűnt édesanyjától örökölt nyelvérzékével és Homonnay Imre professzornak, aki a nyelveket tanította, sok öröme tellett benne.

Az ifju Horthy István öt nyelven beszélt, olvasott és irt. A nyelveken kívül érdeklődése elsősorban a fizika és algebra iránt fordult. Girsi Géza tanár nem győzött csodálkozni azon, hogy a fiucskának- ugy korához, mint végzettségéhez képest- mennyi készsége van ezekhez a nehéz studiumokhoz.

A kormányzó és hitvese- csak ugy, mint az intézet növendékeinek többi szülei- évenként többször érdeklődtek István előhaladása iránt. Ebben pedig nem volt panasz: a hetedik és nyolcadik gimnáziumot egy év alatt abszolválta a kormányzó elsőszülött fia és a néhai Pintér Jenő tankerületi főigazgató előtt kitűnő eredménnyel tette le az érettségit.

Már a gimnáziumban elhatározta a fiatal Horthy István, hogy mérnök pályára megy. Az érettségi után a Műegyetemre iratkozott be a gépészmérnöki fakultásra. Itt sem kívánt és nem is kapott semmiféle kedvezést és nem kért megkülönböztetést akkor sem, amikor tanulányutra Amerikába utazott és a Ford – gyárban közönséges munkásként sajátította el a gépgyártás gyakorlati elemeit. Hazaérve, a csepeli gépgyárban működött és mint üzemvezető osztálymérnök, elsőnek érkezett és utolsónak távozott munkahelyéről.

A sporthoz és társadalmi érintkezéshez csak akkor lett több ideje, amikor a MÁVAG igazgatói, majd helyettes vezérigazgatói állásába került. Hű maradt azonban első szerelméhez, a motorhoz és később, a MÁV – elnöki díszes pozícióban is kiszaladt bármelyik gyárba, ha egy ujszerű találmányról volt szó. E mellett barátja volt minden sportnak. Nagybátyjának, Horthy Jenőnek társaságában elefántot lőtt Afrikában, kitűnően boxolt, Santelli mester avatta be a vívásba és egyike volt a legjobb uszóknak.

Miklós öccsét, a MUSZ elnökét egy ízben fogadásból erős küzdelem után megverte a százméteres uszásban. Az uszásnak egyébként hasznát vette egyik siófoki látogatásakor. Hirtelen vihar kerekedett és Horthy István a MAC tutajáról észrevette, hogy az egyik csónak válságos helyzetbe került. Egy pillanatig sem habozott: ruhástól vetette magát a vízbe az életveszélyben lévő segítségére sietett és partra hozta őket.

A klubházban megéljenezték, Horthy István azonban legyintett és legsürgősebb dolga az volt, hogy a jelenlévő ujságírókat megkérje arra, hogy az életmentést ne írják meg. Került minden hivalkodást és később, amikor, mint a MÁV elnöke államtitkár lett, csupán akkor jelent meg hivatalosan a nyilvánosság előtt ha az elháríthatatlan kötelessége volt. Kevés ideje is maradt a reprezentálásra, hiszen naponta tizenhat órát dolgozott.

Amikor a balatoni távrepülést rendezték, Horthy István is részt vett a légi mérkőzésen, de versenyközben is rádióutasításokat adott Pesten maradt titkárának. A legkedvezőtlenebb légköri viszonyok között, esőben, ködben és viharban tette meg a Budapest- London repülőutat és egyedül ült kicsi sportgépén akkor is, amikor az egész világ csodálatára Budapestről Bombayba repült. Erre a kis repülőgépre az egyik szárnyon egy méhet festett és méh volt később harci vadászgépén is, amellyel annyi légi ütközetben vett részt.

Azoknak, akik megkérdezték tőle, hogy miért választotta gépén a méhet jelvénynek, ezt mondotta:
- Ez a méh darázzsá is lehet, ha ellenségről van szó, egyébként nagyon megbecsülöm ezt a kicsi állatot, amely örökösen szorgalmasan, becsületesen dolgozik.
Így gondolkozott Magyarország kormányzó helyettese, akit csütörtökön a nemzet temet.