Perbe vonták az Országos Orvosi Kamarát téves megjelölés miatt a magyar orvostársadalom nagy érdeklődéssel kíséri azt az érdekes és maga nemében páratlan pert, amely most folyik a központi járásbíróságon dr. Ráti György bíró előtt.

A keresetet dr. Halász Lajos ügyvéd adta be, egyik közismert és jelenleg is közszolgálatban álló budapesti szakorvos, egyetemi tanársegéd képviseletében. A keresetben átadta, hogy ez évben az Országos Orvosi Kamara hivatalos orvosi címtárt adott ki, amely- többek között – a budapesti Orvosi Kamara tagjainak nevét és adatait is tartalmazta. A kiadott műben feltűnő nyomással közölték, hogy az iparosok nevei előtt levő X jelzés azt jelenti, hogy a megjelöltek a kemény értelmében zsidónak tekintendők, míg azok az orvosok, akiknek neve előtt X jelzés nincs, azok keresztények.

A felperes panasza szerint a több ezer példányban megjelent és közkézen forgó hivatalos kiadványban őt ugy jelölték meg, mintha zsidó lenne, holott őskeresztény.

Ezért kérte a bíróságot, állapítsa meg személyiségi jogának megsértését és kötelezze az alperesként tervbevont Orvosi Kamarát, mint a címtár kiadóját és az Országos Orvosi Kamara titkárát, mint szerkesztőt 1000 pengő erkölcsi kártérítés megfizetésére.

A felperes előadta, hogy a mai törvényes rendelkezések a zsidók közéleti és gazdasági jogait korlátozzák, a zsidókat tisztségükből és közéletükből – a törvényes kereteken belül – kizárják, ennek következtében a zsidó megjelölés anyagi alacsonyabb rendűséget jelent.
Ilyen körülmények között – adta elő dr. Halász Lajos- nemcsak erkölcsi, hanem anyagi kár is érte a felperest, azonban az utóbbi érvényesítésére e perben nem kíván fellépni, de jogait fenntartja.

A megtartott tárgyaláson az Országos Orvosi Kamara képviseletében dr. Sándor Árpád ügyvéd a kereset elutasítását kérte és azzal védekezett, hogy az Országos Orvosi Kamara véleménye szerint nem sértő a zsidó megjelölés és az nem is lealacsonyító.

Mindnyájunknak vannak zsidó barátai- adta elő alperes jogi képviselője - , egyébként is, amikor a tévedésre rájöttek, a Kamara hivatalos közlönyében helyesbítette a tévedést és elismerte, hogy a felperes nem zsidó.

A védekezés további során az alperes azt adta elő, hogy gondatlanság az Országos Orvosi Kamarát nem terheli, mert az adatokat a Budapesti Orvosi Kamarától szerezte be, és ha a bíróság fennforogni látná a gondatlanságot és a személyi jog megsértését, akkor ezt az adatszolgáltató Budapesti Orvosi Kamarára kell hárítani. Kérte ennélfogva, hogy a bíróság vonja szavatosként perbe a Budapesti Orvosi Kamarát.

A bíróság oly értelemben is határozott és a legközelebbi tárgyaláson dől el, hogy kit terhel tulajdonkép a felelősség és jár- e erkölcsi kártérítés azért, hogy egy keresztény orvost tévedésből zsidónak tüntetnek fel.