A háború okozta nehézségek sorában első helyen áll - a belső front küzdői számára – a táplálkozási probléma. A háziasszonyok vállára egyre több gond súlyosodik ezen a téren, mert egész sor élelmi-cikkhez egyáltalán nem lehet hozzájutni, a legfontosabb tápértékekhez pedig csak megszabott, aránylag csekély mennyiségben jutunk, ilyen körülmények között nagyon fontos, hogy a család táplálkozását irányító háziasszony tisztában legyen azzal: melyek azok az élelmiszerek, amelyekre a szervezetnek feltétlenül szüksége van és a napi étrendeket hogyan állítsa össze helyesen.

Ma már a legeldugottabb falu népe is tudja, milyen fontos szerepet játszanak szervezetünk felépítésében és ellenállási képességének kifejlődésében a vitaminok. Most meg kell azt is tanulnia, hogy az ábécé betűivel megjelölt különböző vitaminokról melyekre van elsősorban szüksége és milyen élelmiszerek tartalmának ezeket.

Mielőtt a vitaminokat felfedezték, azt tudtuk, hogy a szervezet a táplálkozás révén nyeri az állandó égéshez - oxidációhoz - szükséges kalóriamennyiséget, valamint, hogy a táplálékkal szerzi meg fehérje-szükségletét is. Ebben az időben főleg olyan élelmiszerek fogyasztására fektettek súlyt, amelyek magas kalóriatartalommal bírnak és sok fehérjét tartalmaznak. Ilyenek a kenyér, a hús, a tejtermékek, a tojás stb.

Utóbb azonban a tudományos kutatások kimutatták, hogy hiába táplálkozik valaki kalória és fehérje szempontjából kielégítően, sőt bőségesen: ha vitamintartalmú táplálékot nem vesz magához elegendő mennyiségben - nem lehet egészséges. Kísérleti állatok ezrein próbálták ki ezt a laboratóriumokban és így derült ki, hogy egész sor betegség, amelynek eddig hiábavalóan keresték az ellenszerét, nem egyéb, mint vitaminhiány következménye. Ilyenek az angolkór, a skorbut, a beriberi, a pellagra stb. Mindezeket a betegségeket ma már tökéletesen tudják vitaminkészítmények adagolásával gyógyítani. 1912-ben állították elő az első mesterséges vitaminkészítményt, mégpedig japáni tudósok: Szazuki, Simamura és Odake, akik hazájukban sokat pusztító beriberi-betegség ellenszerével, a B-vitamin-készítménnyel - az „Oryzanin”-nal - ajándékozták meg az emberiséget.

Azóta a vitaminok egész sorát fedezték már fel; pontosan megállapították, hogy mely természetes növényi anyagokban fordulnak ezek elő és ugyanakkor mesterséges úton is előállították azokat. Köztudomású, hogy ebben a nemes versenyben Magyarország is szép sikerrel szerepelt, mert Szent-Györgyi Albert professzor volt az, aki felfedezte a zöldpaprika magas C-vitamin-tartalmát és a C-vitamin jelentősége terén is nagyfontosságú felfedezései voltak, amely tudományos munkásságáért a Nobel-díjjal jutalmazták.

Egyes primitív népek ösztönösen fedezték fel a vitaminokat tartalmazó növények fontosságát és gyógyítóhatását; természetesen anélkül, hogy tudatában lettek volna annak, hogy mi az az anyag a növényben, amelyre a szervezetnek szüksége van, vagy amely gyógyítóhatást vált ki. Igy Kanada északi részében élő indiánok törzsei egy bizonyos fajta fenyő tűleveleivel gyógyították már ősidőkben a köztük sokat pusztító skorbutot. Az Északi-tenger nagyszerű hajósai, a híres hódító vikingek, jól ismerték a hagyma tápláló erejét és gyógyhatását. Éppen ezért sohasem indultak hajóútjaikra nagyobb hagymarakomány nélkül. A sarkvidék nagyhírű kutatója, Nansen, csak úgy menekült meg a pusztító betegségektől, hogy nagyon gondosan összeválogatott élelmiszerei között első helyet foglalták el a vitamindús anyagok.

A tudományos vizsgálatok megállapították, hogy az indiánok fenyőtűje, a hagyma és általában a nyersen fogyasztott zöldségfélék és főzelékek nagymennyiségben tartalmaznak C-vitamint, amely jelentós mértékben fokozza a szervezet ellenálló erejét, elősegíti fejlődését és biztosan ható ellenszere a skorbutnak. További kísérletezések bebizonyították, hogy lázas betegségek idején a szervezet sokkal több C-vitamint fogyaszt, mint rendes körülmények között, tehát a lázas betegnek még nagyobb mennyiségű C-vitamint tartalmazó táplálékra - zöldségfélékre, főzelékre, gyümölcsre - van szüksége, mint az egészségesnek. Köztudomású, hogy télen és tavasz elején általában sokkal hamarabb érzünk fáradtságot, mint nyáron és ősszel. A fáradtságot is a C-vitamin hiánya váltja ki és C-vitamin-adagolással ellensúlyozható. Amennyiben természetes módon nem jutunk C-vitaminhoz - mint télen és kora tavasszal, amikor kevés a zöldféle és a gyümölcs, akkor mesterséges C-vitamin-készítményekkel pótolhatjuk ezeket a tápszereket. Erre a célra készülnek az úgynevezett C-vitamin-cukorkák, amelyeket főleg a gyermekek, a serdülő ifjúság és a nehéz testi munkát végző emberek szednek kitűnő eredménnyel.

A szervezet általában főleg az A-, B1 és C-vitaminokat igényli. Ezek a legfontosabbak. De sok függ attól, hogy milyen az általános táplálkozás rendje, tehát minő főtáplálékot fogyaszt főként az ország népe. Olyan nemzeteknél, ahol aránylag nagy a burgonyafogyasztás, és korpás kenyeret esznek, nincs gond a B1-vitamin pótlásával, mert a burgonya és a korpa nagymennyiségben tartalmazza ezt a vitamint. A burgonya ezenkívül C-vitamint is tartalmaz. Jóval nagyobb mennyiségben fordul elő a C-vitamin a főzelék-, zöldség- és gyümölcsfélékben, főleg nyers állapotban. Olyan országokban, ahol főként fehér lisztből készül a kenyér, már fontos szerepe van a B1-vitamin utánpótlásának. Ezt pedig a salátafélék, párolt főzelékek és nyers gyümölcsök fogyasztása nyújtja természetes módon. A déli tengerparton élő lakosság, amely nagymennyiségben fogyaszt tengeri halakat és rákféléket, ezek útján elegendő mennyiségű A- és B-vitaminhoz jut.

A-vitamint Jelentékeny mértékben tartalmaz a vaj. Most, amikor olyan ritkán jutunk vajhoz és akkor is elenyészően kis mennyiségben kapunk: fontos, hogy más élelmiszerekkel pótoljuk azt az A-vitamin-mennyiséget, amelyet rendes körülmények között a vajfogyasztás révén juttatunk a szervezetbe. Ezért együnk bőven burgonyát és korpás kenyeret (Graham-kenyér). B-vitamint nagy mennyiségben tartalmaz az élesztő, tehát élesztős tészták fogyasztása révén hozzájuthatunk ehhez a fontos tápanyaghoz.

Nagy fontossága van a D-vitaminnak is. Elsősorban angolkóros gyermekeknek kell ezt bőségesen adagolnunk, mert a tudomány legújabb megállapítása szerint az angolkor nem egyéb, mint D-vitamin hiányának a következménye. A csukamájolaj gyógyító és a szervezet fejlődését elősegítő hatásának titka van, hogy ez a - bizonyos halfajták természetes képződményéből, tisztítás útján előállított - anyag nagymennyiségű1 D-vitamint tartalmaz. Természetesen mesterséges úton is előállítanak már D-vitamint.

A legutóbbi évek vitamin-kutatásának legfontosabb eredménye az E-vitamin felfedezése és hatásainak megállapítása. Azt mondhatjuk, hogy - nincs többé meddőség! Mert kiderült, hogy a meddőség nem egyéb, mint E-vitamin-hiány! Tehát E-vitamin-adagolással gyógyítható! Ez a felfedezés a lelkiéletre is kihat, mert egész sor - a gyermektelenség miatt - boldogtalan házasság harmóniája állt már helyre, amióta E-vitamin-adagolással sikerült a hiányt pótolni. Nők és férfiak egyaránt sikerrel szedik már Németországban az E-vitamin-készítményeket. De fontos szerepe van ennek a vitaminnak a már gyermeket váró anyák esetében is, mert a kutatások szerint sokkal kisebb százalékban fordul elő nehézszülés az olyan anyáknál, akik a gyermeket váró időszakban E-vitamint szedtek, illetőleg E-vitamint tartalmazó koszton éltek, tehát sok salátát és korpás kenyeret ettek.