London, december 6.
(NST) Churchill szombaton beszédet tartott Bradford északangliai iparvárosban és beszédében a háborus helyzettel foglalkozott. Kijelentette, hogy a tengelyhatalmak fő ellenállása Afrikában váratlanul nem tört meg. Ha harcok további során jó hirek érkeznek, ezekre az angolok elkészülnek, de ilyen hirekre még sem szabad számitani.

Beszéde további során hangoztatta, hogy Afrikában a szövetségesek nagy utat tettek ugyan meg az atlantióceáni partoktól Tuniszig, de még husz mérföldte meg kell tenniök és ez a rövid távolság igen kemény harcokba kerül. A végeredményben nem kételkedik, de nem tételei fel, hogy a győzelem könnyen kiharcolható volna. Libiában is kemény harcokra kerülhet sor.

Hangoztatta, hogy a Szovjetunió – akárcsak Anglia - saját országát védi, de Anglia ezenfelül a demokrácia ügyéért is harcol.

Churchill ezután hallgatóit óva intette a tengely hatalmának lebecsülésétől és szószerint ezeket mondotta: „A tengelyhatalmaknak sokmillió katonája van és sokmillió hadifogoly dolgozik értük. Gazdag országokat hóditottak meg és a meghóditott országokban, valamint saját területükön rengeteg munkaerőt alkalmazhatnak hadicéljaik érdekében.”

Kétségtelen, hogy a tengelyhatalmak abban reménykedtek – mondotta Churchill -, hogy a háborut mindaddig folytatják, amig viszály nem támad a szövetségesek között és az egyesült nemzetek kiábrándulnak a demokrácia ügyéből és beleunnak a háboruba. Éppen ezért a szövetségeseknek közösen kell továbbküzdeniök. Churchill végül arra utalt, hogy a november rendszerint a köd és a lehangoltság hónapja.

Az angol hajóhad még ilyen sulyos feladat előtt áll – mondja Alexander
Genf, december 6.
(Német Távirati Iroda.) Londonból jelentik: Az angol hajóhad még igen sulyos és roppant nagy feladat előtt áll - mondotta az angol tengernagyi hivatal első lordja egy londoni beszédében a Times jelentése szerint.

Első helyen áll a tengeralattjárók veszedelme, amit feltétlenül el kell háritani, ha Nagybritannia nem akarja, hogy elvágják tengeri összeköttetéseit. Nagybritannia mai helyzete megköveteli, hogy minden egyes ember összpontositsa erőkifejtését.

Német illetékes hely Churchill beszédéről
Berlin, december 6.
Német illetékes helyről tájékoztatásul a következőket közlik:
Berlini politikai körökben Churchill szombati beszédéhez megjegyzik, hogy a beszédet ugyanolyan borulátás jellemezte, mint a legutóbbi rádióbeszédét. Feltűnőnek tartják, hogy Churchill szükségesnek tartja, hogy ilyen rövid időközökben forduljon az angol közvéleményhez, e beszédek formájában. Ennek oka minden valószinűség szerint abban a szükségben rejlik, hogy az angol népnek állandó injekciókra van szüksége a belső ellenállóerő fokozására.

Berlini politikai körökben Churchill megjegyzésében, hogy a szövetségesek még „nagyon keményen” kell majd harcolniok, azt a feltétlenül szükséges féket látják, amelyet Churchill kénytelen volt alkalmazni az el-alamelni offenziva óta mutatkozó beteges optimizmus ellen. Azonkivül ugy látszik Angliában végre rájöttek arra, hogy a tengelyhatalom katonai hatalma 100%-ban sértetlen, mert különben Churchill nem jelentette volna ki, hogy a szövetségeseknek még nem sikerült „megtörni a náci ellenállás kemény dióját.”

Churchill szombati beszédében is kigyót békát kiált a birodalom vezetőire. Mégis ugy látszik, hogy feladata azt a kisérletet, hogy a német vezetés és a nép közé éket verjen. Egyébként alig volna megmagyarázható az a kijelentése, amelyben „egyetlen ember istenitéséről” és „imádásáról” beszél.

Egyben - állapitják meg végül német illetékes helyen - nem tévedett Churchill. Abban ugyanis, amit beszédében ujból és ujból hangoztott, hogy a szövetségesek ellenségei még „nagyon hatalmasak”.