Zalaegerszeg, augusztus 9.

Kállay Miklós miniszterelnök vasárnap a kormány több tagjának kiséretében látogatást tett Zalaegerszegen s a megyeháza közgyülési termében beszédet mondott az egész országot érdeklő időszerü kérdésekről.

Vitéz Teleki Béla gróf főispán mondott előbb üdvözlő beszédet, majd Kállay Miklós miniszterelnök szólalt fel. Mindenekelőtt arról beszélt, mi a nyugati magyar határ népének feladata. Az egyik, hogy első legyen, aki itt a határon a maga magyarságán átszürje a baráti nyugat gondolatait és igy bocsássa a magyar életbe, de őrt áll a nyugati határ magyarsága azért is, hogy mi nyugodtak legyünk abban a tudatban, hogy ebben az országban olyan szinmagyar vidékek vannak, amelyek soha mások, mint magyraok nem lesznek és nem lehetnek.

Ezután a miniszterelnök a zsidóbirtokok elvételével kapcsolatban rámutatott arra, hogy egymillió holdon felüli földet gyorsabb tempóban még nem szereztek meg a magyarságnak.

A törvényjavaslat végrehajtási utasitását hétfőn délután tárgyalja le a miniszterelnök a földmivelésügyi miniszterrel, hogy az elvett földek a magyarság és a termelés szempontjából egyaránt megbizható s arra való kezekbe kerüljenek. Majd a strohmannok és az „Aladárok” kérdéséről beszélt. Az átmeneti időknek – mondotta – mindig megvannak a maguk huligánjai. Magának a kereskedelemnek kell önmagából kitaszitani őket, törvénnyel körülirni ezt nagyon bajosan lehet.

– Az országot járva – folytatta a miniszterelnök – elmondtam már felfogásomat a nagy nemzeti problémákról. Ilyen a harc kint az orosz fronton; ilyen külpolitikai helyzetünk, elsősorban a körülöttünk levő államokkal kapcsolatban. Most néhány, nemzet széles érdekét érdeklő kérdéssel kivánok foglalkozni. Elsőnek a közigazgatásról szól a miniszterelnök. Nincs nagyobb szociális probléma – mondotta – s a szociális kérdéseknek nincs jobb megoldása, mint a jó közigazgatás, amely a nagy állami célokat és a legkisebb ember érdekeit egyformán szem előtt tartja.

Állami közigazgatást tehát közelebb kell hozni az egyes emberhez.
Bejelentette ezután a miniszterelnök, hogy a belügyminiszter elkészült a közigazgatás nagy átalakitását jelentő közigazgatási reformról szóló törvényjavaslattal. A háborus időket nem tartja alkalmasnak arra, hogy ilyen nagyjelentőségü reformot teljes egészében keresztülvihessünk, vannak azonban olyan részei, amelyek már most megvalósithatók. Ezeket a belügyminiszter törvényjavaslat formájában már az ősz folyamán a törvényhozás elé terjeszti.

Átállitják a földmivelésügyi igazgatást is, s eztán vármegyei kirendeltségek formájában decentralizálják, ugy hogy csak a legfontosabb ügyek kerülnek majd fel a minisztériumba. Hasonló megoldásra van szükség – folytatta a miniszterelnök – a közellátás terén is. Decentralizálják a munkaközvetitést is.

A miniszterelnök ezután az árszint kérdéséről beszélt.
Gazdapanasz volt a buza árának nem-emelése, a közönség nagy panasza pedig az, hogy sok árut nem a hivatalos áron kap, hanem csak zugban, feketén tud hozzájutni.

Rámutatott ezután, hogy ennek a helyzetnek nem az az oka, mert szövetségeseinknek exportálunk.
Sajnos, nagyon keveset exportálunk – mondta a miniszterelnök. – A mult évben gabonanemüt alig exportáltunk. Az idén szeretnénk segitségére sietni velünk küzdő barátainknak, nagyon meg kell azonban vizsgálnunk a magyar termés mennyiségét, hogy erre az annyira szükséges és kivánatos megsegitésre gondolhassunk, mert nem lehet az alá a fejadag alá nyulni, amelyet ma biztositunk a magyar népnek.

Az egy óra hosszat tartó beszédet nagy tetszéssel fogadták. Ezután Kállay miniszterelnök és a vele érkezett miniszterek küldöttségeket fogadtak.

A miniszterelnök ezután kijelentette, hogy az árrendszert nem tekinti merevnek. Ha az életkörülmények a mai árrendszer módositását kivánják, anélkül, hogy közellátásunk ennek következtében károsodást és drágulást szenvedne, meglesz rá a lehetőség.

Közölte ezután, hogy október 15-ig fokozott munkatempóval a katonaság és a hadiüzemek munkásainak bakancsszükségletén felül 350.000 pár bakancsot tudunk gyártani. Magyarországon jelenleg 250.000 gazdasági cseléd van és 450.000-re tehető az állandó munkások száma. Ezek részére október 15-ig 350.000 pár bakancsot tud juttatni a kormány 25 pengőtől 37 pengőig terjedő, csakis nekik járó áron. Ez a 350.000 pár kitünő bőrtalpu, egyben szegett bakancs marhabőrből, részben nagyon jó disznóbőrből készül. Ezenkivül kereskedelmi forgalomba jut kétmillió pár ugynevezett tipuscipő, amit utalvány ellenében lehet majd beszerezni.

Ezután a miniszterelnök a buzaárról beszélt.
Megemlitette, hogy a mult év őszén a mezőgazdasági árak 30-40 százalékos emelésével sikerült kiegyenliteni a mezőgazdasági árak indexét. Azóta e téren – elsősorban a feketepiacon – erős eltolódás mutatkozik. A kérdést azonban nem lehet megoldani azzal, ha a buza árát 30 pengőről felemeljük 40 pengőre, mert ez ugyanilyen arányu tisztviselőfizetés emelést, ipari munkabéremelést, esetleg mezőgazdasági munkabéremelést is jelent, nem szólva arról, amit adózásban is jelentene.

A miniszterelnök ezután figyelmeztette a gazdaközönséget, hogy nem ez az az idő, amikor azt nézzük, hogy gyarapodjunk, vagy vagyonosodjunk.
Ma örüljünk, ha át tudjuk menteni örökölt vagy régebben megszerzett vagyonunkat. Ezután az ipari áraknak a mezőgazdasági árakkal való összhangba hozásáról beszélt a miniszterelnök. Bejelentette, hogy a gazdasági csucsminiszter vezetése alatt a gazdasági miniszterek ujra átkalkulálják a gyári árakat és ezeket a kereskedelmi árréseket a minimumra szoritják le.