Német katonai közlés az északafrikai második arcvonalról
Berlin, november 23.
Katonai részről a vasárnap hadijelentéshez kiegészitőleg a következőket közölték a Német Távirati Irodával.
Miként Rosztovrák szombaton jelentett bevétele mutatja, ami végeredményben szintén a német támadás továbbhaladásán alapszik, ugyanugy fog keleten a többi arcvonalszakaszon továbbfolyó támadás egy szépnapon hasonló, feltűnő eredményeket érlelni. A kezdeményező erő tehát a keleti arcvonal a német vezetés kezében van.
A háboru lefolyása arra irányuló küzdelmet mutat, hogy melyik részen legyen a kezdeményező erő a harcok vezetésére. Miután az oroszok a keleti arcvonalon a vezetőkezdeményezést elveszitették, azért intézték az angolokhoz azt a követelést, hogy az angolok a keleti szakasz tehermentesitésére egy második frontot állitsanak fel. Szinte arra az álláspontra lehetne helyezkedni, hogy az angolok Észak -Afrikában a bolsevisták kivánságára bocsátkoztak harcba. Kétségkivül magukhoz ragadták egy nagyszabásu támadás kezdeményezését.
Olyan harc fejlődött itt ki, amelyet a körülmények miatt természetesen nem lehet néhány rövid nap alatt befejezettnek nyilvánitani. Ennek a harcnak a méreteiről a vasárnap német véderőjelentés elégséges képet nyujt, ha a több mint 260 angol páncélos harckocsi és kereken 200 páncélos járómű megsemmisülését jelenti.
A német harci-, romboló- és vadászkötelékek beavatkozása a Tobruktól délre folyó páncélos-csatába, valamint a heves légi ütközetek, amelyek során 25 angol repülőgépet lőttek le, azt mutatják, hogy az angolok kisérletet tettek a német és az olasz csapatoknak olyan harcba való belesodrására, amelynek a második arcvonal nevét szeretnék adni.
Ha a német véderőjelentés a német-olasz csapatok harcát máris sikeresenek nevezi, akkor az angol erők veszteségét, vagyis az eddigi megsemmisitett 262 angol páncélos harckocsit és a kereken 200 páncélos jármüvet sulyos veszteségnek kell nevezni. A páncélos hadeőknek már egy támadás kezdetén történt ily komoly elvesztése tapasztalat szerint legtöbbször arra vezet, hogy a támadás sokat veszit lendületéből vagy talán meg is áll.
Mit gondoljon az ember egy második arcvonal felállitásárára irányuló kezdeményezésről, ha mára támadás első napjaiban a megtámadott csapatok hatásos elháritása miatt fellép a támadás meghiusulásának veszélye?
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!