Nincs nap, hogy a hadijelentésekben szó ne lenne Malta-sziget légibombázásáról. Az olaszok beavatkozása óta a nagyfontosságú flottatámaszpont többszáz légitámadást élt át. Hogy ezek a támadások milyen pusztító erejűek, az mindkét fél hadijelentéseiből egyformán kitűnik. Malta szigetét azonban a mai napig még ezek a pusztító támadások sem tudták a küzdelemből kikapcsolni.

A rendet földközitengeri térképeken Malta szigete csak egy kis pontocska, úgyhogy részletesebb, nagyobb nagyítású térképen kell szemügyre vennünk, ha az ottani viszonyokat látni akarjuk. A Malta néven emlegetett angol tengeri támaszpont Szicília és Észak-Afrika között van és három szigetből áll. A legnagyobb és a haditengerészet szempontjából legfontosabb sziget Malta, a tőle északnyugatra lévő Gozo szigetén csak egy fontosabb parti erőd van, míg a két kilométer hosszú Comino szigetecske a két előbbi között megerősítetlenül foglal helyet.

Az olaszok hadijelentéseiben legtöbbször La Valletta neve szerepel, mert ez a város a sziget legjobban megerősített városa és egyúttal kikötője is. Nem csoda, hogy emiatt az olasz és német bombázógépeknek állandó célpontja. Maga La Valletta városa egy három kilométer hosszú, egy kilométer széles földnyelv csúcsán épült. A földnyelvet egy kifelé elkeskenyedő tengeröböl veszi körül. A tengeröböl bejáratát a legmodernebb felépítésű parti erődök védik, úgyhogy a kitünő fekvésű kikötő a tenger felől valósággal bevehetetlen.

Annál több támadás éri a levegőből. Szicília partja és az ott lévő katonai repülőterek Maltától alig 90 kilométerre vannak északra, ami bombázógépek számára odavissza megtéve is csak félórás sétának számít. A szigeteknek más, hadászatilag fontos pontja, néhány kisebb parti erődtől eltekintve, nincsen. A katonai repülőterek volnának még ilyenek, de ezeknek helyét katonai érdekből természetesen titkolják. A sziget belsejében lévő párezer lakosú falvacskák mellett még Citta Vecchia város nagyobb.

Malta jelentősége a mostani háborúban kettős. Az olaszok szempontjából Dél-Olaszországhoz és Szicíliához kellemetlenül közel fekszik és az Olaszország Észak-Afrika közötti tengeri utat nagyon veszélyessé teszi. Ennek a szerepének a most folyó északafrikai hadjáratban döntő szerepe volt, mert az angolok Malta szigetének köszönhették, hogy az olasz utánpótlást meg tudták zavarni. Angol szemmel nézve Malta birtoklása létkérdés, mert Gibraltár, Szuez és Aden mellett Malta szigete is olyan hely, amelynek elvesztésével az indiai út teljesen bizonytalanná válnék és Anglia a Közel- és Távol Kelettől egyaránt el lenne vágva.

Malta szigete békeidőben egyik legérdekesebb földközitengeri kirándulóhely; sok, régi időből való emléke van. A szigetre lépő idegennek először az tűnik fel, hogy fát alig látni, mert az állandó szélviharok kitördelnék őket. A 280.000 főnyi lakosság legnagyobb része mégis földművelésből és gyümölcstermesztésből él, a viharok ellen ugyanis magas kőfallal védik a kerteket. A szigetnek, fekvése miatt, békében a kereskedelmi hajóforgalma is nagy. Évente átlag 2000 kereskedelmi hajó köt ki La Vallettában és kereken ötmillió tonna áru megy át a kikötőn.

A szigetnek háromezeréves története van. A földközitengeri hajósnépeknek mindig fontos útvonala volt, úgy hogy földjén sok romot es műemléket lehet találni. Krisztus után 58-ban Pál apostol Malta szigetének északi partján hajótörést szenvedett. A sziget helytartója, Publius, az apostolt barátságosan fogadta és a sziget lakossága nagyrészt már ekkor áttért a keresztény hitre.

A sziget mostani fővárosát, La Vallettát, a 16. században, a török megszállás veszedelme ellen a máltai lovagrendnek akkori nagymestere Jean de la Vallette alapította. 1798-ban Napoleon az egyiptomi hadjárat során megszállotta a szigetet. Két év múlva azonban a maltai lakosság angol és nápolyi csapatok segítségével leverte a francia helyőrséget, azóta Malta angol uralom alatt van.