A Felvidék pénzügyi, gazdasági életében vezető szerepet tölt be Lükő Géza, m. kir. kincstári főtanácsos, a Felsőmagyarországi Hitelbank rt. vezérigazgatója. Munkatársunk kérdésére Lükő Géza ezeket mondta Kassa és a hazatért Felvidék aktuális problémáiról:

– Abból a helyzetképből, amelyet ma a visszatért felsőmagyarországi területről felvázolhatunk, – mondta Lükő Géza, – Kassát tulajdonképpen ki kell kapcsolni, mert Kassának nem juthatott olyan nagy szerep gazdasági téren, mint abban az időben, amikor a csehszlovák köztársaság földrajzi adottságai között valósággal a Felvidék központjává alakult át. Fővonalon feküdt, Kelet és Nyugat felé egyike volt a legfontosabb áruelosztó központnak. A gazdasági élet ütőereinek az iránya közben megváltozott. A kelet-nyugati áruelosztásban már nincs Kassának aktív szerepe. Ehhez a körülményhez járul a „Hinterland” teljes hiánya: a város ismert kirándulóhelye mellett már a szlovák határral találkozunk. Észak felé egyetlen községet sem mondhatunk magunkénak, oly közel van Kassához a határ. Megpróbáltuk, hogy Szikszót bekapcsoljuk Kassa vérkeringésébe, de ez a törekvés eddig szerény mértékben sikerült.

– A fiatal keresztény kereskedők reprezentálják most Kassán a gazdasági forgalom jelentős részét, a tevékenységük viszonylag igen eredményes, de a Felvidék relációjában természetesen nem kiemelkedő jelentőségű. Az építőipar Kassán nem prosperál, ezt tapasztaljuk a téglagyári érdekeltségünknél is és a vállalkozók körében inkább átállítási folyamattal találkozunk.

– Ez nem jelenti azt, hogy a visszatért területen hiányoznék a lüktető erejű gazdasági belső forgalom. Ebben a tekintetben azonban Ungvár és Munkács jelentősége fokozódik. Ezeknek a városoknak nagy szerep jutott Kárpátalja ellátásában, irányító szerepet töltenek be a fakereskedelemben. A keresztény kereskedelem térhódítása Munkácson már annyira jutott, hogy vannak utcák, ahol csak keresztény cégtáblák láthatók.

– Ennek az országrésznek gazdasági megszervezése körül nagy érdemeket szerzett Mágócsi-Dietz Sándor, aki Kozma Miklós kárpátaljai kormánybiztosságánál működik. A saját intézetem ungvári érdekeltségét illetően csak annyit jegyezhetek meg, hogy az ungvári szeszgyárunk prosperitása jól itélhető meg, mert likőrben, édesáruban nagy lehetőségeket látunk, a kőbányánk prosperitását azonban lényegesen visszaveti a jelenlegi vagónhiány.

– Gazdasági vonatkozásban említést kell tenni a közlekedési nehézségekről is. Ungvárt azelőtt egy óra alatt elérhettük autóúton, most – száraz időben – két-két és fél óra kerülővel lehet ezt az utat lebonyolítani, mert az autóútat elvágták és nincs átjárási lehetőség. Vonaton egy nap alatt lehet eljutni Kassáról Ungvárra. Munkáccsal kapcsolatban ugyanilyen nehézségek vannak. A Felvidék tarifális problémáinak a megoldása folyamatban van, de eddig még nem került rá sor.

– Hogyan áll a mezőgazdasági hitel kérdése?
– Az ebbe a körbe tartozó problémák sincsenek még elintézve. A gazdavédelem elvileg ki van terjesztve a Felvidékre is, de a tényleges lebonyolítás stádiumába még nem sikerült eljutni, értem ezalatt azt, hogy a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszeresén felüli adósságoknak az ügye Felvidéken még megoldatlan. Ezek az adósságok tudvalévően az anyaországban könyvadósságként való rendezés, illetve jóváírás útján jutottak megoldáshoz, a Felvidéken azonban erre vonatkozóan még nem történt intézkedés. Ez visszahat az érintett gazdáknak a helyzetére, mert szlovák és cseh bankoknál vannak olyan mezőgazdasági tartozásaik, amelyek meghaladják a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszeresét. Ezekhez az estekhez nem tudunk hozzányulni.

– A mezőgazdák helyzete azonban általában nem mondható rossznak. A gazdaváltók rendezése aránylag simán történik, kisebb gazdák élnek a prémiummal, vagyis a gazdavédelem ellenére erősebb ütemben eszközölnek visszafizetést, hogy a prémiumban részesülhessenek. Leromlásról tehát nem lehet beszélni, a drágaság és az árukészletek értékének az emelkedése kétségkívül okozott bizonyos eltéréseket. A régebbi követeléseket, amelyeket az elődök tárcájából vettünk át, fokozatosan, szépen is lehet bonyolítani, árverésre nem igen kerül sor. Ami az én intézetemet illeti, különleges megértéssel igyekszünk eljárni ezen a téren. Tíz telephelyünk van, de minden egyes fióktelepünknek 80-100 éves gyökere van a maga helyén.