A zivatarral, esővel indult idei fürdőévad ellenére is a hazatért erdélyi részek üdülő- és fürdőhelyein, továbbá a kevésbé ismert kirándulóhelyein élénk vendégforgalom indult meg.
A kormány, mint ismeretes, az Erdélyrészi gazdasági Tanács javaslataira komoly áldozatokat igénylő intézkedéseket tett, hogy más ebben az idényben a vezető erdélyrészi fürdőhelyek a lehető legjobban kielégíthessék az igényeket. A Tanács javaslatai közül sok megvalósult; most pedig, a nyaralási évad első hónapjainak gyakorlati tapasztalatai újabb tennivalókra hívták fel az illetékesek figyelmét. Az Erdélyrészi Gazdasági Tanács újabb előterjesztést állított össze az erdélyrészi idegenforgalom fejlesztése érdekében.

A Tanács örömmel állapította meg, hogy a közismert helyzet ellenére is az ország minden részéből széleskörű érdeklődés nyilatkozik meg a hazatért erdélyi fürdők, üdülőtelepek, és kirándulóhelyek iránt. A Kalota-vidéke, a Gyilkos-tó, a Békási-szoros, a Hargita tája s a háromszéki, továbbá a csíki üdülő- és fürdőtelepek egyformán vonzzák a nagyközönséget. Szükséges azonban az, hogy azok az úthálózatok, amelyek ezekhez a vidékekhez vezetnek, az autóforgalom szempontjából minden tekintetben kielégítők legyenek. A MÁVAUT 25 új autóbuszjáratot intézményesített a már eddig meglévőkön kívül, a nyári vendégforgalom minél kielégítőbb lebonyolítására.

Az utak minősége rendkívül befolyásolja nemcsak a járműforgalmat, hanem a gépi járművek benzinfogyasztását és az autógumigazdálkodást is. Az Erdélyrészi Gazdasági Tanács tehát a vendégforgalmi útvonalak gondos karbantartására hívja föl az illetékes tényezők figyelmét. Másik igen lényeges, gyakorlati megfigyelésen alapuló kívánság az erdélyi üdülőtelepek, kirándulóhelyek és fürdők felé vezető utak megszálló gócpontjaiban fekvő helységek, városok vendégforgalmi intézményeinek a mai igényeket kielégítő korszerűsítése. Az erdélyi szállodák modernizálása nemcsak gazdasági feladat, hanem kitűnő üzleti befektetést is jelent, különösen olyan helyeken, mint Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Maroshévíz, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, vagy Marosvásárhely.

A szállodák korszerűsítéséhez kapcsolódik természetszerűleg a fürdő- és üdülőhelyek modernizálási beruházásainak kérdése is.
A banktőke a magánosok rendelkezésére készséggel áll a banküzlet szokványos keretei között és ezirányban az erdélyi pénzintézetek nem is késlekedtek a kezdeményezéssel. Szükséges azonban annak lehetőségét is megteremteni, hogy egész fürdőtelepek és üdülőhelyek is olyan hitelhez jussanak hozzá, amely egyfelől széles beruházásokat tesz lehetővé, másfelől pedig előnyös feltételekkel hívja fel a vállalkozási kedvet.

Az Erdélyrészi Gazdasági Tanács javaslatot terjesztett a kormány elé, melynek lényege az, hogy maga a kormány bocsásson rendelkezésre olyan többmillió pengős hitelkeretet, amelynek igénybevétele útján általános keretek között lehetne lebonyolítani az erdélyi vendégforgalmi helyek modernizálását. A Tanács által javasolt, úgynevezett „tatarozási hitelakció” ugyanolyan feltételek mellett állhatna rendelkezésre, mint aminőket a székely fatermelés fellendítése érdekében eredményesen intézményesített a kormány. Ezen az úton remélhető, hogy a jövő nyárra az erdélyi vendégforgalmi intézmények szükséges tatarozását a korszerű igényeknek tökéletesen megfelelő módon le lehet bonyolítani.