A Magyar Viszkóza Művek rt. megalapítása és felépítése az utolsó évtized magyar iparfejlesztésének legjelentősebb eseménye. Alkalmunk volt tájékozódni beavatott helyen a nagyszabású vállalkozás valamennyi új, jelentős részletéről.

– Magyarország első ilyen gyárát tavasszal kezdjük építeni – mondotta informátorunk. – Mindent előkészítettünk a munka azonnali megindítására. A gyártás alapanyaga a facelluloze. A Felvidék és főképpen Erdély fagazdag területeinek visszatérése elvileg bőséges nyersanyag kincset jelent. Cellulózegyárunk azonban ezidőszerint csak Özörényben van, ahol megközelítőleg sem tudjuk a teljes szükségletet előállítani. A Naményi-féle cellulózegyár nincs teljesen üzemben. A cellulóze hazai előállításának nagy jövője van Magyarországon, addig persze importálnunk kell a cellulózet. A székely erdőségek faanyaga felbecsülhetetlen értéket rejt magában. A cellulózéhez fel lehet használni a fűrésztelepek hulladékát is, ami eddig kárbaveszett.

– Az alapanyag meglehetősen csekély részét képezi annak az anyag-csoportnak, amire szükség van a műrost-gyártáshoz. Kénsav, szénkéneg, marónátron kell nagy mennyiségben. Ebben Magyarország már önálló. A gyártelep részére rendelkezésre álló 64 hold első pillanatra nagy területnek látszik. Eredetileg arról volt szó, hogy a műrostgyár mellett létesítünk celluloze-gyárat, ez a terv azonban megváltozott. Tekintettel arra, hogy munkás- és tisztviselő-lakótelepet is építünk és hogy a terjeszkedés lehetőségére is kell számítani, a terület nem is túlságosan nagy. A földmunka már készen van, az iparvágányokat lefektetik, folyik a kavicstermelés, tavasszal teljes erővel hozzáfogunk az építkezéshez, amely többezer embernek ad majd kenyeret. Magában az üzemben előreláthatóan körülbelül 600 fő lesz a létszám.

– A cellulózéból készítjük a viszkózát. Ez az alapanyaga a műselyemnek, a műrostnak és a celofánnak. Ha végtelen szálat húzunk belőle, műselymet nyerünk, ami a fehérnemű- és harisnyagyártáshoz kell. Maga a műrost olyasféle, mint a pamut. Valamikor a pamutot, illetve a gyapjút pótolta, ma már önállóan is készítenek belőle szöveteket. Ha a viszkózából nem szálat húzunk, hanem lapot, ez a celofán.

– Magyarországon ilyen gyár még nem működött, noha maga a műrosttechnika negyedszázados multra tekinthet vissza. Műselyemgyár volt ugyan Magyarországon, de más alapanyagból, drága és robbanásveszélyes eljárással termelt. Ez a módszer már a multé. A celofánt nemcsak csomagolási célra lehet felhasználni, alkalmazható ott, ahol azelőtt beleket használtak. Szalmafonatszerű kidolgozásával kalapot is lehet csinálni celofánból.

– A műrostot eddig külföldről szereztünk be, ez a beszerzés ma nehézségekbe ütközik. A gyár teljes üzemben a hazai műselyemszükségletnek csak 15 százalékát tudja fedezni, a műrost-szükségletnek 25-30%-át állítjuk elő, celofánnal teljesen elláthatjuk a piacot. A gyár termelése évi 14-15 millió pengő összértéket jelent. Mivel továbbra is körülbelül másfélmillió értékben importálni kell a cellulózét, a különbözettel javulni fog Magyarország külkereskedelmi mérlege. Ennek jelentőségéhez nem kell kommentár.

*

Az információhoz csak annyit fűzünk hozzá, hogy a műszaki vezetésre a Péti Nitrogén Műveknek egyik igazgatóját szemelték ki, aki ezen a téren Magyarország legkiválóbb és legtapasztaltabb szakemberei közé tartozik. Az építkezési berendezés teljes költsége előreláthatóan 16 millió pengő lesz.