Japán hirtelen hadbalépésével a harmadik éve húzódó európai háború egyszerre igazi világháborúvá szélesedett. A most folyó és a közeljövőben várható harcok Európa, Afrika Ázsia után most már Észak-Amerikát is háborús kontinenssé tették, sőt, ha Ausztrália hadbalépését és néhány délamerikai állam jelképes hadüzenetét is tekintetbe vesszük, azt mondhatjuk, hogy a háború mind az öt világrészre kiterjedt.

A Csendes-óceánon folyó gigantikus méretű tengeri háború egyelőre minden más hadszintér eseményét háttérbe szorítja. Ebben a háborúban a világtengerek fölötti uralom dől el, ezzel együtt az angolszász világuralom jövője és az egész mostani világháború sorsa is.

Amerika csendesóceáni támaszpontjai

Az új hadszíntér, a Csendes-óceán 180 millió négyzetkilométeres óriási víztükre az ellenfelektől európai szemmel nehezen elképzelhető új harci taktikát kíván meg. Az Európánál majdnem hússzor nagyobb területen mérhetetlen távolságok várniuk. Ha például az Egyesült Államok hajóhadának atlantióceáni egységei a Panama-csatornán keresztül Manilába, a Fülöp-szigeteken lévő amerikai támaszpontra akarnak eljutni, teljes gőzzel haladva is húsz napra van szükségük.

Ilyen nagy távolságok mellett az útvonalba eső apró korálszigeteknek nagy hadászati jelentőségük van. Ez a magyarázata annak, hogy Japán, Amerika és Anglia egymással versengve igyekeztek a Csendes-óceán kis szigeteit megszerezni és támaszpontokká kiépíteni. A támaszpontok között legfontosabb a Csendes óceán közepén fekvő Hawaii-szigetcsoport. A szigetcsoportot az Egyesült Államok tartja kezében.

A Hawaii-szigetek központi fekvésükkel az egész Csendes-óceán fölött uralkodnak és amerikai felfogás szerint az Egyesült Államok első csendesóceáni védelmi vonalát alkotják. A második védelmi vonal Midway-, Wake- és Guam-szigeteken át halad Távolkelet felé, végül a legjobban előretolt amerikai támaszpont az ázsiai szárazföld szomszédságában elterülő Fülöp-szigetek.

A japáni darázsfészek

Az angolszászok előretolt védelmi állásaival Japán és óceáni támaszpontjai néznek farkasszemet. A japáni támaszpontok három fontosabb szigetcsoportban: a Mariana-, Karolina- és a Marshall-szigeteken helyezkednek el. Ez a három szigetcsoport valósággal kettévágja a Hawaii-szigetekből Midway-, Wake- ás Guam-szigeteken keresztül a Fülöp-szigetekre vezető nagyfontosságú hadászati útvonalat.

Hogy ezeknek a támaszpontoknak milyen nagy jelentőségük van, az úgyszólván már a csendesóceáni háború első óráiban bebizonyosodott. Pontos jelentések ugyan nem szólnak róla, de nagyon valószínű, hogy a Hawaii-szigeteket ért súlyos támadás kiindulási pontja valahol ezeken a szigeteken volt. A három fontos amerikai támaszpont: Guam, Wake és Midway elleni hadműveletet is valószínűleg ezekről a szigetekről indult ki.

Az óriási hadszíntér eseményeit ma még áttekinteni is nehéz. A napilapok és rádióhírekben hozzánk jutó jelentések nagyon heves, sokezer kilométerre kiterjedő tengeri és légiharcokról számolnak be. A képen látható óriási távolságok is azt mutatják, hogy ezek a harcok hatalmas kiterjedésükkel két világrész Ázsia és Amerika élethalál-harcát jelentik.