A ,,Stockholmi Tidningen” hasábjain Heidenstam, a stockholmi egyetem irodalomtörténeti docense, aki finn és német kötelékekben hónapokig a keleti fronton és különösen Hangő elfoglalásakor tüntette ki magát, viágszerte feltűnést keltő tanulmányban számol be orosz művészeti és irodalmi relikviák, gyűjtemények pusztulásáról.

A tüzérségi párbajok, bombázások .- írja a svédtudós,- továbbá városok, falvak pusztulása, utcai közelharcok, előretörések és visszavonulások felbecsülhetetlen és soha jóvá nem tehető rombolással, romlással, pusztulással jártak. Így porráégett Tolsztoj Nikolajevics Leó jasnaja- poljanai háza, amelyet a cári kormány 1911-ben Tolsztoj muzeumnak nyilvánított, és amelyben az összes Tolsztojra vonatkozó relikviákat gyűjtötték össze. Így elégett a ,,Háboru és béke”. A ,,Karenina Anna”, a,,Feltámadás” és a ,,Hadzsi Murat” kézirata, Tolsztoj teljes levelezésének gyűjteménye, kiadatlan kéziratai, butorai és ruhái, családi okmánytára.

Kalininban porráégett. Puskin Sándor szülőháza, ahol a,,Ruszlán és Ljudmila” és az ,,Anyegin Eugen” kéziratait őrizték, továbbá a költő Mihajlovszki falusi kuriája egész régi butorzatával,a ,,Cigányok” és a ,,Borisz Godunov” kéziratával.

A planszki Csehov muzeum porrá és hamuvá lett. Elégett Repin és Verescsagin, továbbá Kandinszkij több reprezentációs képe és Antoholszki Trudbeckaj, Tatlin és Arhipenko szobrai közül mindazok, amelyeket nem Moszkvában és Pétervárott őriztek.