Röntgen megállapította, hogy a bariumplatincianür ernyő világít, fluoreszkál, hogyha röntgensugarak érik. A röntgenlámpa és a fluoreszkáló ernyő közé állítva a beteget, az ernyőn a röntgen-fényképnek megfelelő kép látható.

A röntgenátvilágítás nagy előnye a szerveknek mozgásukban való megfigyelhetése, továbbá a beteg mozgathatása folytán különböző irányokban való megfigyelése. Az ernyőn látható kép természetesen le is fényképezhető. A tüdővész elleni küzdelem során Németországban mindenkit megakarnak évente legalább egyszer röntgenkészülékkel vizsgálni.

E tömegvizsgálatoknál kitűnően bevált a fluoreszkáló ernyőn észlelhető kép lefényképezése (fluorografia). Az ernyőn látható szervmozgások természetesen filmekre is vihetők. Ez a módszer a szervek működésének megismeréséhez kitűnő segítőeszköz volt.

Coolidge a röntgensugarak gerjesztéséhez szükséges katódsugárzást úgy nyeri, hogy egy fémszálat (izzókatód) elektromos árammal izzít, e fémszálból elektronok lépnek ki és a pozitív elektródhoz (anód) repülnek. Az elektronok sebessége a csőben elhelyezett két elektród közötti feszültségkülönbséggel arányos.

A röntgensugár erőssége az izzó katódból kilépő elektronok számától, ez pedig a hevítő áram erősségétől függ. A sugár áthatolóképessége, keménysége az elektródok közötti feszültségkülönbséggel arányos. A röntgensugár erőssége és keménysége a Coolidge-csöveken már egymástól függetlenül állítható be. Az anódot kezdetben platinából, ma szinte kizárólagosan wolfrámból készítik.

A röntgenlámpa két elektródja nagy feszültségű villanyáramba van kapcsolva. A hálózati áram 110 vagy 220 volt feszültségű, viszont a röntgenlámpa üzembentartásához 40.000-200.000 volt szükséges, sőt a legújabb amerikai röntgenágyúk feszültsége egymillió volt fölé is emelkedik. Kezdetben a hálózati egyenirányú áramot transzformálták fel szikraiminduktorral. Ma váltóáramot használnak a röntgenlámpák üzembentartásához.

Ezt transzformátorokkal emelik a kívánt feszültségre. A világháborút követő évekig az egyenirányítást a nagy zajjal és sok alkalmatlansággal járó mechanikai egyenirányítók végezték. Ezeket a röntgencsövekhez sok tekintetben hasonló izzókatódú, az áramot csak egy irányban átbocsátó ventilcsövek váltották fel.

A röntgenkészülékek ezen újítások révén aránylag egyszerű üzembiztos kezelhetőségre tettek szert. Ezt még fokozta a célszerű, könnyen kezelhető kapcsolóasztal megalkotása. Korszerű röntgendiagnosztikai laboratóriumot mutat be az 1. kép.