„Először vesz részt Magyarország a lipcsei vásáron ipari termékeivel és háziiparának ízléses produktumaival. Ez a körülmény azonban nem azt jelenti, hogy gazdasági kapcsolataink teljesen újak. A magyar-német áruforgalom a világháború óta állandóan emelkedő jellegű: kereskedelmi összeköttetésünket kölcsönösen stabilizáltnak és örvendetesen fejlődésképesnek tekinthetjük. A német vásárok és kiállítások, amelyek a német ipar évről-évre tökéletesedő produktumaival ismertetnek meg bennünket, szívesen fogadott alkalmat jelentenek Magyarország számára, hogy termékeinket bemutassuk a német szakemberek minél szélesebb körének. Különösen értékes számukra ebből a szempontból az évszázados multú lipcsei vásár.”
(Varga József m. kir. kereskedelemügyi miniszter nyilatkozata a lipcsei vásár tájékoztató kalauzában.)

Két nagyszabású vásárkiállítással lépett Németország a világ elé. Lipcsében zajlott le az egyik, Bécsben nyilt meg a másik.


I.

700 éves a lipcsei Messe, amely most tavaszi birodalmi vásárrá lépett elő. Az évszázadok tradícióiban gyökerező vásárkiállítás imponáló mivoltán az a körülmény sem ejtett csorbát, hogy vonatunk kétórás késéssel futott be az elsötétített városba, ahol kegyetlen északi szélben és hóviharban imbolyognak a világító gomblyukak és a tompafényű kézi villanylámpák, amelyekkel szembevilágítani szigorú büntetés terhe alatt tilos.

5000 szállodaszobája van a városnak és 27.000 vendég érkezését jelezték egyetlen éjszaka. De a németek nem lennének németek, ha akadt volna egyetlen egy vendég is, akinek ne lett volna kijelölve lakása, vagy aki nem kapta volna meg azonnal a határátlépése után az élelmiszerjegyeit. A birodalom szeme mindenkit lát, a közösség minden egyes tagjával törődik és mindenkivel egyformán törődik.

A lipcsei „Kriegsmesse” azt a célt szolgálta, hogy a hadban álló német birodalom demonstrálja a világ előtt a blokád ellenére is, a háború sok más gondja közepette Németország gazdasági erejét. 18 állam dokumentálta a kiállításon való részvételével a birodalommal való gazdasági kapcsolatát és Göbbels miniszter megnyitó beszédében, a Gewandhausban hangoztatta is, hogy a plutokrata államokkal szemben a leipzigi Messén a német nép munkabirása és gazdasági ereje bizonyítja a birodalom küzdőképességét és a blokád eredménytelenségét.

6000 kiállító töltötte meg a hatalmas csarnokokat, a különböző üveg-, bőr-, acél-, porcellánáruk áttekinthetetlen, ezerszínű tömkelegével. A lipcsei vásáron szokásos technikai vásárkiállítást azonban az idén nem tartották meg. A kiállítási pavillonokban bemutatták egymás mellett, az eredeti és a pótanyagból készült cikkeket, amelyek gyakran a megtévesztésig hasonlítottak egymásra. De nemcsak az árubőség hat szinte nyomasztóan a látogatóra, hanem a kiállított cikkek újszerűsége is. A kevert áruk vezettek. Óriási érdeklődés fogadta a fából készült textilanyagokat.

Külön birodalmat jelent a játékok beláthatatlan sora. A Grassi múzeum iparművészeti kiállítására csak zsűrizett anyagot vettek fel, a Capitol-színházban rendezett divatbemutató pedig a tömegízlés kiszolgálását igyekezett bemutatni. A magyar pavillon a Külkereskedelmi rendezésében: ízléses. A háztartási eszközök, karácsonyfadíszek, optikai műszerek, utazási cikkek, zeneszerszámok azonban nem csak a 24 órás csarnokban (az egyik csarnok a föld alatt épült) özönlő tömeg előtt kínálgatták magukat: a vásárrendezőség, amely előtt minden egyes üzletkötést be kell jelenteni, reggeltől éjszakáig megfeszített erővel dolgozott, hogy regisztrálhassa a páratlan mértékű rendeléseket.

A gyárak nem is vállalnak kötelezettséget másra, mint a rendelés egy-egy kontingensének a leszállítására. A rendeléstömeget például, amelyet világító harisnyára vettek fel, évek alatt sem tudná legyártani a szakadásig dolgozó ipar. A német vegyiiparnak egyébként ragyogó teljesítménye a légvédelmi elsötétítés okán annyira keresett harisnya, amelyet a beleszőtt anyag ruház fel e különleges tulajdonsággal.

Magyarországról több, mint 400 látogató vett részt a vásáron, a semleges államokból népes delegációk érkeztek és a lengyel kormányzóságból is sokan eljöttek Lipcsébe. Az érdeklődés ebben az évben főkép arra vezethető vissza, hogy a német vegyiipar kifogyhatatlan leleményességgel produkálja a különböző pótanyagokat és évről évre meglepi a világot valamilyen fontos nyersanyag sikerült utánzatával. A vásár sokat elárul a német kémia új eredményeiből, sokak számára azonban azért volt érdekes a lipcsei vásár, mert a német kormány megkönnyítette a beutazást.

Ez utóbbiak a németek hétköznapjait igyekeztek megismerni a mai háború első periódusában. Ezek számára is kínált meglepetéseket Lipcse. A modern, óriási igazgatási gépezet, amely a százmilliós nép életét, elsősorban ellátását szolgálja ki, külön, hatalmas tanulmány lehetne. Külföldiek számára természetesen a legszembetűnőbb a kereslet és kínálat piacához szokott emberek előtt az utalványozási rendszer teljessége, amely majdnem valamennyi fontosabb cikkre kiterjed. Piac a régi értelemben nincs, inkább segélyezik a kereskedőket ott, ahol szükséges.

A birodalomban senki sem ellátatlan, de senki sem vehet egy gallért sem Bedürfnisschein nélkül. Ha a lipcsei vásár a német vitalitás szimbóluma akar lenni, szemben az angol blokáddal, akkor ezt a célját 6000 kiállítójával, árubőségével, 18 állam részvételével, még a technikai Messe nélkül is úgy szolgálta, ahogy azt a Führer táviratában kívánta. Nem került sor a vásár keretében a németek, nagy külön kulturális ünnepének, a Gutenberg-évnek a megrendezésére; ezt nagy fénnyel kívánják pótolni a háború után. Egész Németországban a „Magyáren-Tee”-t isszák, a csomagolásán csikósrajzzal. Igy derűsen hatott, amikor hazatérőben a magyar finánc azt kérdezte a lipcsei vásár egyik látogatójától, hozott-e magával a Birodalomból kávét vagy teát…


II.

A tavaszi bécsi vásáron azelőtt egyes államok is résztvettek.
A németek ebben az évben átcsoportosították a külföldi résztvevőket a lipcsei vásárra, ami a birodalmi vásár rangját kapta meg, a bécsi vásár pedig egyszerűen Ost-Messe lett, amely elsősorban a tipikus bécsi Veinware bemutatására szolgál. Bécs az idegen államok érdekes, színes pavillonjainak kárpótlásaképpen megkapta az autókiállítást és az előnyt, hogy a Birodalom nagyvállalatai szinte kivétel nélkül résztvettek a bécsi vásáron.

A bécsi vásár főnevezetessége volt éveken át az élelmiszerkiállítás.
Az idei vásár igen gazdag anyagában két csarnokot jelöltek meg ezzel az elnevezéssel. Az egyik csarnok különféle élelmiszerkészítő és töltőgépeket prezentált, a másik csarnokban pedig a borfajták, likőrök színes bemutatója tárult a néző elé, de hiába szerepelt a csarnokban a mézeskalácsipar, a kekszgyártás, a tradicionális „Kostenprobe” az idén elmaradt…

A megnyitás éjszakáján váratlanul elsötétítették Bécset, mert angol repülőgépek közeledését jelezték. Ugyanakkor kikapcsolták a rádiót is. Bürckel birodalmi biztos és Gauleiter a megnyitás estéjén a Burg ceremóniatermében 120 vendéget fogadott: vacsora közben az opera zenekara játszott, majd az opera balettkara mutatott be művészi táncokat. A vendégek között volt Milánó főpolgármestere a kíséretével és a kiállítók között feltűnt a „Böhmisch-Märische Protektorat” kiállítása.

Lipcsében is, Bécsben is Felkay Ferenc székesfővárosi tanácsnok képviselte Budapestet és Szendy Károlyt, a BNV elnökét. A bécsi Messere egyébként Varga József kereskedelmi miniszter is felutazik, nagy kísérettel. A Messeről mit mondjunk? A bécsi díszműipar seregszemléje. Itt sem hiányzott semmi a Messe demonstrációs jellegéből.