Varga József iparügyi és kereskedelemügyi miniszter nevéhez fűződik a magyar ipar egyik legfontosabb gazdasági és szociális problémájának korszerű megoldása: rövidesen új keretek között, modern rendszer alapján kezdi meg működését az új, kibővített hatáskörű állami munkaközvetítő intézet. Teljesen beavatott helyen a következő információt adták a nagyszerű tervről:

– A Tisza Kálmán-téren, a Gázgyárnak a Fiumei-út és Légszesz-utca által határolt, többezer négyszögöles ingatlanán rövidesen megkezdődik az állami munkaközvetítő új palotájának az építkezése. Az ingatlant az OTI fogja megvenni, az építkezést is az OTI végezteti el, mégpedig oly módon, hogy az öt millió pengőre kontemplált munkának az első felére vonatkozik a néhány napon belül kiírásra kerülő tervpályázat. Remélhetőleg a nyáron teljes erővel megindulhat az építkezés és a tél beállta előtt tető alatt lesz a hatalmas palota, amelyben nemcsak a munkaközvetítő talál otthont, hanem más szociális intézmények is. Ide kerül az Országos Szakmai Családpénztár központja, továbbá a nyolc szakmai családpénztár, ebben a házban lesz a munkaidő és munkabér-rendelkezések betartását intézményesen ellenőrző Országos Munkaügyi Felügyelőség. Képességvizsgáló Intézet is működik majd a munkaközvetítő mellett. Az iparfelügyeleti hivatalok is talán a Tisza Kálmán-téri palotába költöznek. 4.5%-ot kell hoznia a székháznak: ennyilakbért kell kapnia az OTI-nak.

– A jelenlegi József-utcai munkaközvetítő hivatal helyiségeit már évtized óta fel akarják váltani. A csodával határos, hogyan tudnak a hivatal vezetésével és az óriási munka ellátásával megbízott tisztviselők olyan elismerésreméltó munkát produkálni, amellyel a lehetetlen, szűk, fülledt helyiségekben, a legegészségtelenebb körülmények között is igen eredményesen és becsületes igyekezettel végezték feladatukat.

– 1916 óta fizet az állam évi 40.000 pengő bért a József-utcában bérelt két házért. Ez azt jelenti, hogy az alkalmatlan, valósággal elijesztő helyiségekért 1916 óta kb. 25 év alatt közel egy millió pengőt adtunk ki, tehát olyan összeget, amelyből már rég fényes palotája lehetne a munkaközvetítőnek.

– Varga József iparügyi miniszter kalauzolásával a miniszterelnök, a belügyminiszter és a pénzügyminiszter megtekintették az új Munkaközvetítő telkét, de Varga miniszter előbb személyesen győződött meg a József-utcai elszomorító állapotokról. Nyolc, nagy befogadóképességű földszinti várócsarnok is lesz a Tisza Kálmán-téri új székházban, egyenként legalább 300-400 emberre méretezve. A mozgási lehetőséget meghatványozza az épülethez csatlakozó óriási udvar.

– A palota berendezésénél a legmodernebb  szempontokat igyekszünk gyakorlatilag megvalósítani. Könnyen mosható linoleum-padló lesz a termekben, amelyeknek legömbölyített sarkaiban azonnali vízöblítéses köpőcsészék, a falba süllyesztett és kihajtható, kényelmes padok, tökéletes szellőző berendezések lesznek. Az ú. n . várakozócsarnokba vezető ajtók csak egy irányból nyithatók, tehát mindenkinek akarva, nem akarva, akaratlan be kell majd tartani a belépésre és kimenetre előírt irányt. Külön történik gondoskodás a munkaadók számára szükséges tárgyalóhelyiségekről. Orvosi rendelőt is berendezünk az új házban, hogy szükség esetén mód legyen azonnali beavatkozásra. Tökéletes egészségügyi berendezés egészíti majd ki a tágas, világos, praktikus beosztású új székházat.

– Maradéktalanul kialakítja a kormány a munkaközvetítés új rendszerének egységét és teljességét. Nincs szó arról, hogy kizárólag az állami Munkaközvetítő Hivatalon át történjék a jövőben a közvetítés. De megszűnik a ma tapasztalható rengeteg szétágazás: az új Állami Munkaközvetítő Hivatal mindenről tudni fog, mindent ellenőrizhet a közvetítéssel kapcsolatban és mind fővárosi, mind vidéki viszonylatban száz százalékig megvalósítjuk a munkaközvetítés államosítását. Az új, nagy intézmény évi költségvetése nem haladja meg majd a negyed millió pengőt.

– A háztartási alkalmazottakat is munkakörébe iktatja a hivatal és szó van ezzel kapcsolatosan valamennyi fővárosi pályaudvaron kirendeltségek szervezéséről. Megszűnik a visszás helyzet, hogy sok esetben csak aránylag drága díj lefizetése ellenében találhasson elhelyezkedést a munkavállaló. Ha semmi fennakadás nem lesz, 1941 május 1-ével megnyitja kapuit az új, korszerű magyar állami munkaközvetítő intézet.

– Hozzá lehet fűzni mindehhez, hogy most már az aktív, páratlan, nagy teljesítőképességű, ingyenes állami munkaközvetítés megvalósítását tartják kívánatosnak olyan szervezetek is, amelyek eddig féltékenyen őrködtek munkaközvetítői funkciójuk fölött. szükség szerint a Ház elé terjeszti az iparügyi kormány az új munkaközvetítő-törvényjavaslatot.

– Felmerült olyan meggondolás is, hogy összesen 2.5 millió pengőből építsék meg az új Munkaközvetítő Hivatalt. Bármelyik megoldást választják, kétségtelen, hogy napi háromezer jelentkezőt lehet a napi csúcsteljesítménynek tekinteni a szakértők szerint. Az egész tervben a legnagyobb figyelmet a szociális intézmények okos gyakorlati érzékű koncentrációja érdemli. Egy helyen lesznek a jövőben az OTI, a Munkaközvetítő, a Családpénztárak, ami időben, fáradtságban és költségben lényeges megtakarítást jelent a munkásság számára. A dolgok ilyenirányú fejlődésében igen nagy érdeme van Magasházy Béla miniszteri tanácsosnak, aki az iparügyi minisztériumban a szociális problémák intézésében nemcsak kitünő szakértőnek, hanem lelkes, melegszívű, igazi szociális érzéstől áthatott embernek is bizonyult.