Gazdasági és szociálpolitikai szempontból egyaránt eseménye volt a képviselőháznak Laky Dezső felszólalása az egyenesadójavaslat vitájában.
– A javaslat hatalmas evoluciót jelent a multtal szemben – mondotta Laky Dezső. – A mezőgazdasági termelést minden lehető eszközzel magasabb fokra kell emelni és jobb sorsot kell biztosítani művelőinek, de tilalomfát állítunk minden olyan felfogással szemben, amelynek az a lényege, hogy ebben az országban az ipar túl nagy, az ipart csökkenteni kell.

– Az adójavaslat célja, hogy az államháztartás deficitjét, amely az idei büdzsében egy évre számítva 85 millió pengő, szűkebb határok közé szorítsa. Laky Dezső kimutatta, hogy miért magasabb a kisemberek kataszteri tiszta jövedelme, mint a nagybirtokosoké, majd rámutatott annak a rendelkezésnek a jelentőségére, hogy elengedik azoknak a mezőgazda földhaszonbérlőknek a kereseti adóját, akiknek a földje legfeljebb 25 pengős kataszteri tiszta jövedelem alapján adózott. Hatalmas és fontos réteg számára nyujt ezzel alátámasztást a pénzügyi kormány. Felhívta a Ház figyelmét a műszaki kataszteri munka fontosságára. A magánmérnöki kar bekapcsolásával meggyorsíthatnánk a földmérést, úgy, mint külföldön. Ennek idehaza szinte felmérhetetlen közgazdasági előnyei lennének.

– Szerinte katasztrófa az, ami a magyar vidéken a vályogból, földből készült lakások építése körül mutatkozik. Indokolt volna premizálni a kőházak építését. Felhívta a figyelmet a sokgyermekes családok fokozott védelmére. A lakásbérek rögzítésével kapcsolatban felvetette a kérdést, hogy ha a most épülő lakások bérét szabaddá is teszi a kormány, épülnek-e majd nagyobb tömegben lakások. Már a mult évben is csak 64 millió pengőt fordítottak Budapesten építkezésekre, míg az 1928-29. évben 120 millió pengőt. Az építőiparban az akkori 94 ezer munkással szemben ma csak 14.000 munkás dolgozik.

– Szólt Laky Dezső az iparosok helyzetéről is. Megdöbbentő, hogy a kézműiparosságnak jó 80 százaléka ezer pengőnél kisebb évi jövedelemmel rendelkezik. Mindent el kell követni, hogy a nép széles rétegei megkedveljék a kisiparosi és kiskereskedői pályát. A falusiak tömegei azonban mindenáron a városba akarnak menni, nyugdíjas állásba. Ennek az állapotnak meg kell szünnie. Az iparosok és kereskedők számára is biztosítani kell a nyugdíjat.

– A mesék világába utalta az elgondolásokat, hogy Magyarországon tömegesen vannak mammutkeresetek és jövedelmek. Az adópolitikának – mondta – nem lehet célja, hogy szinte mindent elvegyen azoktól, akiknek valamijük van, ha az esetleg jóval több is, mint amennyi másoknak van. Csupán az lehet a célja, hogy méltányosan nagyobb adóztatással csökkentse azoknak a terhét, akiknek a sors kevesebbet juttatott. Élénk helyeslés fogadta Laky Dezsőnek ezt a kijelentését.

– A pénzügyi kormány elmegy valóban oly határig – folytatta, – amelyen túlmenni a közgazdaság érdekében nagy veszedelem lenne. Ma fokozottan szükséges lenne, hogy az adópolitika révén is alakuljon ki a jobbmódú új középosztály, képződjék tőke ezen a réven is az országban, mert a tőke ellenségének a hangját, amelyet sokszor hallunk, a nemzet érdekében mi egyáltalában nem tudjuk magunkévá tenni.

Kitért Laky Dezső a magyar ipar problémáira.
1932-33-ban mindössze 450.000–500.000 munkást foglalkoztatott a magyar ipar, ma ez a létszám 900.000 fölött van. Leszámolt Laky Dezső a téves beállítással, hogy az ipari munkásság majd visszamegy a mezőgazdaságba és ott jól érzi magát. Az ipari munkásság bére vásárlóképesség szempontjából ma 25 százalékkal többet ér, mint ezelőtt tíz évvel. Ahol ilyen fejlődést látunk, nem áll a munkásság érdekében, hogy bármilyen csalogatással vagy másképpen a vidékre visszatelepíttessék. A magyar ipar helyzetével, annak stabilitásával összefügg szinte Magyarország egész társadalmi békéje. Ez a béke nagyon bizonytalan alapon állna abban a percben, ha az ipart máról-holnapra le kellene építeni, akár nyersanyag híján, akár más gazdasági megfontolás miatt.

Elsőrendű kormányzati kötelesség a magyar ipar felvértezése a veszélyekkel szemben, amelyek a foglalkoztatottság csökkenéséből származnak. Rámutatott a vasútnál és az útépítésnél szükséges nagyszabású beruházás fontosságára. A Ház valamennyi tagjának tisztában kell lennie azzal, hogy a beruházások végrehajtása érdekében meg kell teremteni a bizalmi légkört, amelyek nélkül újabb áldozatokra, invesztíciós kockázatokra a magánipar alig vállalkoznék.

Ma talán a közhangulat nem egészen kedvező ezekkel az elgondolásokkal szemben. A helytelen felfogásokkal szemben azonban síkra kell szállni és meg kell értetni mindenkivel, hogy a tőke nem bűn önmagában, hanem ellenkezőleg: áldás, ha a nemzet érdekét szolgálja.

*

Nagy sikert aratott Laky Dezső beszéde, amelynek hatása érvényesült az adójavaslat időközben történt bizottsági és plenáris tárgyalása során.