London, junius 9.
Vasárnap délután Londonban a következőkben foglalták össze a nagy nyugati csata eddigi eredményeit: A németek a következő előnyökhöz jutottak:

1. Két helyen elérték, hogy a szövetséges csapatok kénytelenek voltak visszavonulni.

2. Megszállták a dieppe-párisi utnak egy pontját, aminek következtében Páris öszeköttetése a tengerrel és Angliával még nehezebb vált.

3. Ujabb és ujabb német hadosztályok özönlenek a frontra és a számbeli arány kedvezően tolódott el a németek javára.

Ezzel szemben a szövetségesek előnyére a következő szempontokat kell figyelembe venni:
A Flandriából visszavont harmadmillió angol expediciós hadsereg jelentős része már átérkezett Franciaországba, vagy uton van oda, részben pedig igen közeli időpontban utnak indul, úgy, hogy a szövetséges csapatok is jelentős megerősítést kapnak.

Megállapítják londoni katonai körök, hogy ha a visszavont francia állásokba be is hatoltak a német tankok, a Weygand-vonal áttöréséről még nem lehet beszélni. Weygand-vonal helyett helyesebb ,,Weygand-zónát” emlegetni, hiszen rendkívül mélyen szervezett védelmi területről van szó.

Az admirális hivatalosan bejelentette, hogy a következő két hónapon belül egymillió tonnányi hadihajót bocsátanak vizre. E hajók között mindenféle egységek, így csatahajók is szerepelnek.

A lapok hangsulyozzák: annak ellenére, hogy e pillanatban az egész világ figyelme a nyugati csata felé fordul  és bár e csata óriási jelentőségével mindenki tisztában van , Angliában mégsem szabad egy pillanatra sem megfeledkezni arról az óriási, esetleg döntő szerepről, ami még az angol hajóhadra várhat. Közli az admiralitás, hogy ezzel az egymillió tonna szaporulattal a hajóhad erősebb lesz, mint a háború kitörésének napján volt.

Emellett kommentálják kanadai miniszterelnök megjegyzését, amely szerint ha ujabb ellenséggel is kell számolniuk a szövetségeseknek, ugyanekkor uj és hatalmas barátra is számíthatnak. A lapok kiemelik, hogy Mackenzie Roosevelt elnök személyes jóbarátok. Garvin, az ,,Observer”-ben egyébként kijelenti, hogy az amerikai beavatkozás biztosra vehető.

Londonban érthető érdeklődést keltett a moszkvai rádiónak az a szombat esti kijelentése is, amely szerint Moszkva nem törődik azzal, ha a németek esetleg uj szövetségesükkel a franciák és angolok ellen támadnának, de az orosz diplomácia nem nézné közömbösen, ha a Balkán is hadszintérre változna.

Mikes György