A munkásság szabadidejének korszerű felhasználására Bornemisza Géza 1038 augusztusában előterjesztést tett minisztertanácsnak. A kormány szükségesnek tartotta, hogy necsak az ipari, kereskedelmi és bányászati munkavállalókról történjék gondoskodás, hanem a mezőgazdaságiakról is. Később Kunder Antal foglalkozott a kérdéssel és a mult évi közigazgatási továbbképző tanfolyamon a kisembervédelem szempontjából mutatott rá előadásában ennek a szociális jelentőségére. Kimondta, hogy az OTI biztosítottjainak 60 százaléka keres kevesebbet havi 76.80 pengőnél.

Iparban, kereskedelemben, bányászatban a hozzátartozókkal kétmillió embert lehet számolni, akik anyagiak hiányában nem élvezhetik a polgári rend időtöltését és szórakozásait. Kunder a szabadidőintézményt csak önkéntes jelentkezés alapján tartotta elképzelhetőnek.

Mindkét miniszter megbízásából Fluck András dr. miniszteri tanácsos végezte akkoriban a tervezés nagy munkáját. Készült törvénytervezet a földművelésügyi minisztériummal egyetértésben is, tovább azonban egyelőre nem jutott a kérdés. A szabadidő probléma jelentőségét most maga a magyar gyáripar ismerte fel. Áprilisban 42 nagyvállalat kiküldöttje egyhangúan állást foglalt amellett, hogy a GyOSz keretében alakítsák meg a magyar gyáripar szabadidő-szervezetét.

A munkavállalók százezres tömegei kerülnének ezzel erőteljes, nagyszerű szervezetbe.
Az előkészítő bizottságnak Knob Sándor, Fluck András, Schmidt Sándor, lovag Wahl Henrik és Speidl Bódog a tagjai. A bizottság feladata a végleges konstrukció kidolgozása. Legelső teendőként kitűnő szakemberek vezetése alatt gyakorlati tanfolyamokat rendeznek, amelyen a szabadidő-szervezeteket irányító embereket képezik ki. A tanfolyamot Balatonkenesén tartják Novágh Gyulának, a Népművelési Bizottság igazgatójának a vezetésével, június 9-16-ig, hatvan résztvevő számára. Morvai Endre, Budapest alpolgármestere nyitja meg a tanfolyamot június 9-én, vasárnap délután 6 órakor Balatonkenesén.

A megalakuló hatalmas szervezet valamennyi érdekelt társadalmi szervvel és hatósággal állandó kapcsolatot fog létesíteni és az a célja, hogy a magyar munkásság számára a szabadidőben biztosítsa azt a polgári magasabb színvonalat, amelyet – hisszük – nem sok idő multán gazdasági téren is el kell érniök a dolgozó magyar százezreknek. A gondolat felkarolásával újból szociális érzékről és áldozatkészségről tettek bizonyságot a magyar munkaadók.