Még a mult év őszén alakította meg Budapest Székesfőváros Elektromos Művei a szervezetet, amelynek feladata, hogy kisebb villamos háztartási készüléket hozzon forgalomba, a háztartások minél szélesebbkörű villamosítása céljából. Az Elektromos Művek részéről közölték, hogy az eladásba a szakkereskedőket, a szerelőket is bevonják, akik a megfelelőnek talált készülékeket részletfizetésre is eladhatják. A részletek beszedéséről az Elektromos Művek gondoskodik.

Már a mult év novemberében meg akarták kezdeni a háztartások „villamosítását”, az anyaghiány miatt azonban a gyártó cégek némi halasztást tartottak szükségesnek. Az Elektromos Művek remélik, hogy az eladószervezet még a nyár folyamán megkezdheti működését. Egyelőre nem kívánnak erőteles propagandát kifejteni, csupán az eddig jelentkezett igényeket elégítik ki. Arra a kérdésünkre, hogy a jelenlegi állapottal szemben milyen megtakarítást érhet el a közönség, az Elektromos Művek részéről közölték, hogy a jelenlegi viszonyok között a készülékek beszerzésénél pénzbeli megtakarítás nem várható, de a kedvező vásárlási lehetőség, a készülékek minőségi javulása önmagukban is számottevő előnyt jelentenek.

Ezzel a kérdéssel függ össze az előadás, amelyet Füszter Ferenc, a székesfővárosi Elektromos Művek műszaki tanácsosa tartott nemrégiben a villamos háztartási készülékek terjedéséről. A világháború előtt ilyesmit csak hírmondóként lehetett találat Nagy-Magyarországon. Hazai gyártásról szó sem volt. A háború után gyors egymásutánban alakultak villamos készülékeket gyártó üzemek, a piac szinte mohón vette fel az új termékeket, de az előadó szerint az áramszolgáltató vállalatok nemcsak hogy nem iparkodtak a vásárlókedvet növelni, hanem annak a fokozódását inkább akadályozták.

Később javult a helyzet.
1925-1931 közötti időben mód nyílt volna a készülékek nagymérvű elterjedésére, de ennek áramszabási akadályai is voltak voltak. Az előadó szerint a villamossági szakkereskedelem sem állt a helyzet magaslatán. Az Elektromos Művek részéről sorozatos rendelésekkel nyujtottak segédkezet a hazai iparnak, majd megfelelő árszabással igyekeztek előmozdítani a készülékek terjedését. 1930 végéig több mint ezer forróvíztároló volt üzemben Budapesten. Ma 800 elektromos hűtőszekrényt tartanak nyilván a főváros háztartásaiban.

Az előadó megállapítása szerint az Elektromos Művek úttörő munkát végzett és nem hagyta azt a kellő szervezettséggel nem rendelkező iparra és kereskedelemre.

A jövőt illetően kimutatta Füszter tanácsos, hogy 10 év alatt közel egymillió különféle kis villamos háztartási készülék-szaporulatot lehetne elérni. Ezeknek értéke 19,494.000 pengő lenne, a vele járó többletfogyasztás pedig 25,835.000 kw. órára becsülhető. A nagy készülékeknél is erőteljes szaporulatot lehet várni. Fontos, hogy a fogyasztók részletre szerezhessék meg a készülékeket, a gyártó cégek pedig tömegrendelés révén jussanak a kellő anyagi bázishoz. A villamos fűtés, a villamos mosógép már a távolabbi jövő problémáihoz tartozik. Ennek a fejlődésnek fontos nemzetgazdasági előnyei lennének.

Az ország számottevő elektromos cégei az Elektromos Művekkel egyetértésben fáradoznak az akció sikerén. Az elektromos készülékek árlistáján azonban bizonyos változtatásra van szükség, mert az Elektromos Művek által kiadott listában sem a felemelt vételár, sem a felemelt forgalmiadóváltság nem szerepel. Kétségtelen, hogy ha később nagyobb mennyiségben lehet előállítani készülékeket, a villamosított háztartások áramfogyasztása gazdaságosan tölti ki majd az áramszolgáltatási „völgyeket”.