A most dúló háborúban igen nagy szerepet játszik a tenger félelmetes fegyvere, a torpedó. Azt azonban kevesen tudják, hogy ez a kiváló harcieszköz magyar találmány. Az első torpedó ősmodelljét egy Lippus Balázs János nevű fregattkapitány készítette.

Luppis régi tengerészcsaládból származott, apja is tengerész volt, aki már sokáig járta a nagy vizeket, amikor megnősült és Fiumében telepedett le. Természetes, hogy fiát is, aki a régi osztrák-magyar monarchia állampolgárának született, tengerésznek nevelte. Az ifjú Luppis Balázs már fiatal korában a monarchia szolgálatába került és 1859-ben, alig harmincéves korában rábízták Cattaro partvidékének védelmét egy esetleges támadás esetére.

Luppis Balázs hosszú hónapokig cirkált „Bellona” nevű fregattjával a partvidék közelében és éjszakánként, amikor a parancsnoki hídról kémlelte a vaksötét láthatárt, megfogamzott benne a torpedó ötlete. Szabad idejében papírra vetette a torpedó modelljének rajzát és amikor terveivel elkészült, azonnal nyugdíjaztatta magát, hogy most már minden idejét ennek a találmánynak szentelje. Luppis bemutatta találmányát a hadügyminisztériumnak is, ahol azonban elutasították és nem szavazták meg a továbbiakhoz szükséges ötezer forintot sem.

Luppis ez a sikertelenség nem keserítette el, hanem vasszorgalommal továbbkísértezett. 1864-ben társult egy Robert Whitehead nevű Fiuméban letelepedett angol gyárossal, aki felismerte a találmány nagy jelentőségét. Két év alatt annyira tökéletesítték a torpedót, hogy az közel egy kilométert tudott befutni, és egy 62 méter hosszú célt biztosan eltalált. Ekkor már sikerült a hadügyminisztérium érdeklődését is felkelteni, úgy hogy az kétszázezer forintért megvette a találmányt.

A modern torpedó - amely lényegében nem különbözik az első használható torpedótól, csak éppen a mai kor tökéletesebb és precízebb gépeivel van felszerelve - három főrészből áll. Elől van az úgynevezett harcirész, itt van a gyujtótű, a robbantószeg és a közel három mázsa súlyú robbanóanyag.

Az előrészben van a sűrített levegőtartály, a víztarfály és a különféle szabályozó készülékek. Ezeknek az a céljuk, hogy a torpedót menet közben állandóan a víz színe alatt tartsák, továbbá, hogy előre beigazított céljától el ne térjen. A hátulsó részben van az öthengeres mótor, a légkamra, a hajtómű, a magassági és mélységi kormány és leghátul a propeller.

A torpedó, amely 6000 részből áll, a világ legprecízebb és egyúttal legdrágább mótorja. Egy ilyen tökéletes szerkezet közel 20.000 pengőbe kerül. Ha meggondoljuk, hogy 80 évvel ezelőtt 5000 forintot sem ért meg, akkor beláthatjuk, hogy szép karriert futott meg ez a félelmetes harcieszköz.