Budapest, január 1.
Teleki miniszterelnök ujév napján délben megjelent a Studióban, hogy hangfelvételt készitsenek rádiószózatáról. A rádiószózat igy hangzott.

- Magyarország népének nevében testvéri szeretettel üdvözlöm ujév napján az óhazától távol és az államunk határain kívül élő magyarokat, New Englandtól Floridáig és a Pacificig. Kanadában, Braziliában és mindenütt, messze és közel azokat, akik emlékezésből, azokat, akik vágyból idegondolnak, de azokat is, akik örömök vagy nélkülözések között elfeledtek volna már a magyar hazára gondolni, - mert mindnyájan összetartozunk.

Hallják és nyugodjanak meg: Él magyar, áll Buda még! Istenben bizva, erős akarattal, független erővel, bátor nyugalommal és a sok évszázados nemzeti lét bizodalmával  állunk nehéz vártánkon a vergődő, harcoló Európa kellős közepén.

Az ország a most befejeződött évben újra megnagyobbodott a ruszinok lakta három vármegyével. Sok uj feladatot ró reánk az ország fokozatos megnagyobbodása, amelyeket hivatástudattal s szorgalommal igyekszünk teljesiteni. Szeretettel ápoljuk a határainon tul lakó és a széles e világon elszórt, vérben vagy lélekben hozzánk tartozók érdekeit, halljuk és olvassuk szavaikat. Velük vagyunk különösen ezen a napon és érezzük, hogy viszonozzák érzelmeinket.

Teleki Pál gróf miniszterelnök rádiószózatában hivatkozott arra, hogy sok uj feladatot  ró reánk az ország fokozatos megnagyobbodása, ezeket a feladatokat mindnyájunknak szent kötelessége a magyar nép nagy problémájának megfelelően megoldani.

Az uj feladatokat bővebben részletezte a miniszterelnök ujévi hírlapi vezércikkében. Ez a cikk a belföldi magyarok feladatait csoportositja abban a keresztmetszetben, amelybe az ország a felvidéki sáv és Kárpátalja visszajutása eredményeként került. Elmondja itt a miniszterelnök, hogy bár nem régi jogainak várt beteljesülésére ébredtünk az ujesztendő hajnalán, mégis uj küldetés, illetve sok évszázados küldetésnek uj körülmények között, uj formában leendő kötelezettségére ébredhettünk.

Adjunk hálát tehát a Mindenhatónak, becsüljük meg azt, amit Isten adott és mindannyiunk megerősödésére, Szent István királyunk rendelése szerint. Mert saját portánkon és magunk lelkében az Ő törvénye a törvény. Az Ő törvénye, az Ő rendelése nem a kaland, hanem az egybeforrasztottak megtartása, egy magabiztos bátor és jószivű nép törvénye, nem izgágáké és türelmetleneké, hanem századokra építőké.