London, január 21.
(Havas) Halifax lord a leedsi városházán mondott beszédében kifejtette, hogy a müncheni megegyezés Németország azonnali szükségleteit kielégitette. Az egyezség alkalmazása Németország javára megoldáshoz segitette volna az összes vitás kérdéseket, de csakhamar kitünt, hogy Németországnak a vitás kérdések tárgyalások útján való megoldása nem tetszett, mert ez nem állott volna összhangban a Csehszlovákia ellen táplált terveivel.

Ez a felfedezés mélységes hatást gyakorolt a világ valamennyi angoljának agyára és szivére. Az angol nép a történelem egész során ösztöneit követve ellenszegült minden olyan kisérletnek, amely Európa leigázását célozza. Ha a múltban helyesen jártunk el, amikor így cselekedtünk, a jelenben meg sokkal több okunk van így cselekedni.

- Egyesek szerint távol kellett volna tartani magunkat Kelet-Európa és Délkelet- Európa ügyeitől. Nos, mi mindig készségesen elismertük, hogy Németországot Európának ehhez a részéhez rendkivüli külön érdekek fűzik, de mihelyt nyilvánvalóan kitünik, hogy a német politika célja a nemnémet lakosságok ellen irányul, ugyanakkor nyilvánvaló vált, hogy kihivással állunk szemben, amelyet megismételt megnyugtató német kijelentések sem tudtak elleplezni.

Halifax lord nézete szerint Németország törekvései nem állottak volna meg Lengyelországnál, hanem a Német birodalom keleti poziciójának megerősitése után nyugat felé fordultak volna s a francia és angol birodalmakat támadta volna meg.

Az angol külügyminiszter ezután sulyosan elitélte a Finnország ellen intézett szovjettámadást, majd igy folytata:

- A közérdekkel ellentétben állna, ha feltárnánk a Finnország érdekében tett angol intézkedéseket, de állíthatom, hogy nem akadémikus formulákról és nem hivatalos részvétnyilatkozatokról lesz szó részeinkről.

Halifax lord a továbbiakban kifejtette, hogy az angol hajóraj eddig 6000 kereskedelmi hajót kisért és ezek közül csupán 12 pusztult el, viszont a német kereskedelmi hajórajt sikerült elüzni a tengerekről és Németország 140.000 tonnát vesztett.

Az angol külügyminiszter kitért a buvárhajó- és aknaháborura. Rámutatott arra, hogy a buvárhajóharc nem járt eredményekkel és az aknaháboruval  szemben olyan intézkedéseket léptettek életbe, amelyek a tengernagyi hivatal nézete szerint véget fognak vetni a hadvielés e módjának is.

- Helytelen és veszélyes dolog volna lebecsülni az ellenség erőit, valamint azt a próbatételt, amelynek bennünket az ellenség erői kitesznek - mondta a szónok -, de nem kételkedem abban, hogy olyan tényezők állnak rendelkezésünkre, amelyek végül is döntő sullyal fognak latba esni.

Churchill: Finnország megmutatta, mit tudnak tenni szabad emberek
London, január 21.
(Havas). Winston Churchill, az angol tengernagyi hivatal első lordja igen éleshangu rádióbeszédében felvetette a kérdést: hova fejlődik a háboru? Azt állította, hogy a német hadviselés eddig csak a kis államokra nehezedett nagyobb sullyal, mert nemcsak aknákkal, hanem torpedózásokkal is holland, belga, dán és svéd hajókat süllyesztettek el. Az angol és francia hajókiséretekben biztonságot lehet találni, mert ez az ellenőrzés állandóan biztositja a tengeri forgalom szabadságát.

Hangoztatta ezután, hogy Anglia kereskedelme hetente fokozódik. Szervezetei egyre tökéletesebbek lesznek, vagy legalábbis megerősödnek. Növekszik a birodalom azokban az eszközökben, amelyekkel a tengerek rendőri szolgálatát biztositják és fenntartják a forgalmat a tengeri utakon. Ez kezeskedik Anglia életlehetőségeiért és megadja a győzelemhez vezető eszközöket.

Churchill ezután azt állittotta, hogy meglehetősen bizonyos, hogy felét elsüllyesztették azoknak a tengeralattjáróknak, amelyekkel Németország megkezdte a háborut és pótlásuk fogyatékos. A repülőgépek és a tengeralattjáró felderítő műszerek segítségével a mágneses és más aknák problémáját meg lehet oldani. Ily módon fokozott bizakodással lehet az ujabb fejlemények és támadási módszerek elé tekinteni.

Öszefoglalóan kijelentette, hogy az első tengeralattjáróhadjáratot sikerült megtörni, az aknaveszélyt ellenőrizni. Anglia hajóforgalma nem csökkent. Egyben figyelmeztetett arra is, hogy a tengeren még nem kevés veszteség és szerencsétlenség várható.

Churchill beszéde további folyamán kijelentette, hogy a semleges államok sorsa nem szerencsés és azt állitotta, hogy az északeurópai, valamint a balkánvidéki államokat aggodalom tölti el. Mindezek az államok azonban őrt állanak.

Meleg szavakkal emlékezett meg Finnországról, amely a veszély központjában most megmutatja, mit tudnak tenni a szabad emberek! Finnország az emberiségnek tett nagyszerű szolgálatot.

Szemrehányást tett a semleges nemzeteknek, hogy önző okokból nem teljesitik önként a népszövetségi alapokmányoknak megfelelően kötelességüket úgy, mint Anglia és Franciország teszi. Csak egységes eljárással lehet gyorsan véget vetni a dolognak.

Churchill beszédét azzal fejezte be, hogy eljön a nap, amikor a győztes nemzetek Európában felvázolják a tervet és az igazságosság, hagyomány és szabadság jegyében egy birtokot épitenek a sok házból s amikor mindenkinek helye lesz a napon.