Dicséretreméltó ötlet volt a nemzeti kiállítást Kassán rendezni. Hiszen minden áldozatot meg kell hozni ezért a városért. És ne ejtsen tévedésbe, hogy az ottani közönség egyáltalában nem vásárolt; ez a mai helyzetben ugyancsak érthető. Még soká, nagyon soká adnunk kell Kassának, hogy végül kaphassunk tőle.

A kassai nemzeti kiállítás más összetételű volt, mint az előző budapestiek. A műcsarnoki művészetnek legalja hiányzott belőle. De ha a visszakapcsolt Felvidék nagyobb városaiban ezentúl ilyen, vagy hasonló célzatú kiállításokat rendezünk, csak még jobb, és feltétlenül kisebb anyagot szabad bemutatni.

Meg kell mondanunk azt is, hogy művészeink nem valami különösképpen remekeltek e kiállításra. Csak Szőnyi, Iványi-Grünwald és Egry tettek ki valóban magukért. Jó egynehány kitűnő művészünk pedig még csak ki sem állított. Feltűnő viszont az úgynevezett római festőiskola fölötte gyönge szereplése.

A rendezés a díjazással kapcsolatban elsősorban olyan festményeket kívánt, amelyek a Felvidék visszacsatolását ünnepeljék. Ez a felhívás azonban meddőnek bizonyult. Csak néhányan, de ezek is sikertelenül próbálkoztak ilyen tárgyú festményekkel. Negyven évvel ezelőtt se szeri, se száma nem lett volna efféle tárgyú és legalább külsőségekben megfelelő pályaműveknek. Ma alig néhány jelentkezett, és ezekben sincs köszönet. Aminthogy manapság jótékony hatása hasonló felszólításoknak a külföldön sem volt, hazafiúi lelkesedés és képélmény, úgy látszik, két különböző dolog!

A Felvidék festőinek bőven jutott hely. Nekünk ez a rész volt az érdekesebb, mert újságszámba ment! A felvidéki festők közül mégis teljesen érdektelenek azok, akik műtermeikben a háború előtti budapesti akadémizmust folytatják. Jóval figyelemreméltóbbak, akik kijárnak a természetbe, és a nép közé is ellátogatnak. Többnyire a mai francia és német forrásból eredő cseh festészet hatása alatt állanak. Különösen kiemelkedő egyéniség nincsen közöttük, de helyi viszonylatban, sőt a kassai kiállítás átlagos színvonalához mérten jól megállja helyét Jaszusch Antal.

A kiállítás aprócska szobái különváló és intim hatást biztosítottak azoknak a művészeknek, akiknek egy vagy több külön helyiség jutott.

Általában: kis szobákban kis képek, kis képeken kis törekvések.

*