Rendkívül érdekes expozét tartott a Budapesti Nemzetközi Vásár végrehajtó bizottsági ülésén Hollóssy István, a Vásár igazgatója az ezévi megrendezés aktuális szempontjairól és célkitűzéseiről. Szendy Károly dr. polgármester elnökölt az ülésen, amelyen résztvett Árkay Ferenc, a kereskedelmi miniszter megbízásából, Hidvéghy dr. miniszteri titkár, Felkay Ferenc tanácsnok és Kállay Albert főjegyző, Éber Antal, a Kamara elnöke, Székács Antal, a Kamara alelnöke, Vitéz Gyulay Tibor főtitkár, Nagy Antal és Barczy Gábor, Knob Sándor, a GyOSz igazgatója, Lengyel Géza, a vámpolitikai központ igazgatója, Heggenmacher Henrik, Weiss Alfonz báró, Vértes Emil, Széchenyi gróf és Anker György dr., a Vásár sajtófőnöke.

Az igazgatói előterjesztés bepillantást ad az előkészület nagyszabású munkájába. Be lehet állítani az idei Vásárt a motorizáció gondolatának szolgálatába, ebben az esetben az autókereskedők foglalnák el az iparcsarnokot és az úgynevezett kis csarnokot.

Nagyszabású elgondolás lenne, ha az idei B. N. V. mint a békésen élő államok vására mutatkoznék be. Olaszország, Svájc, sőt Törökország részvételével. Valamennyi Balkán államot meghívnák a kiállításra és így Jugoszlávia, Bulgária, Görögország, Románia külön-külön pavillonnal tennék színesebbé a vásárt. Feladatává lehet a Vásárnak tenni azt is, hogy demonstrálja a nagy nyilvánosság előtt, mit jelent a háborús veszedelem korszakában nemzeti fennmaradásunk szempontjából a magyar ipar az egész nemzetre nézve.

Ilyen tendenciával megrendezett kiállításon bemutatkozhatnék a honvédelem szolgálatában álló ipar, demonstrálhatnánk a világ előtt, hogy pótanyagiparunk mire képes, kiállíthatnánk a szemléltető bizonyítékot arra, hogy a minimálisra szorított import mellett hogyan tudtuk megvalósítani önellátásunkat.

Meg lehetne rendezni a Vásárt a takarékosság jegyében is.
Ebben az esetben demonstrálni kellene az egész ipari termelésen végigvonuló takarékossági törekvés megnyilvánulásait. A fáradt olaj regenerálása, a fém-, fa-, papír-, rongyhulladék gyűjtése stb. szolgálhatna hatásos példának. Vezető teret szentelhetne a Vásár annak a kérdésnek, hogyan pótolja iparunk az elmaradó fontos iparcikkeket. Itt szóhoz juthatna a juta-, pamut- és gyapjúbehozatal helyett a len- és kenderáru propagandája, importfémek helyett a hazai aluminium és annak ötvözetei, stb. A vegyészeti ipar fejlődése külön fejezetet érdemelne és valószínű, hogy a vegyészeti ipar, tekintettel a vegyészmérnök miniszterre, látványos kiállításra is hajlandó lenne ebben az évben. Bemutatásra kerülhetne, hogyan kell megtanulnia a magánháztartásnak a háború diktálta takarékos házvezetést.

Rámutatott Hollóssy István arra, hogy a Felvidékkel és Kárpátaljával visszatért természeti kincseink, a fa, só, vizierők iránt igen nagy az érdeklődés. A kisipar fejlettségének és szállítóképességének a demonstrálása és a polgári szükségetek kielégitésében reá váró szerep is megokolttá tenné e kérdés kihangsúlyozását. Ha a motorizációs gondolat kerülne az élre, akkor alapos bemutatót kellene rendezni a magyar útépítés eredményeiből is. A MÁV kiállításának mindenképpen az egész vásár egyik fénypontjának kell lennie. A Felvidék és Kárpátalja hazatérésével kapcsolatban demonstrálni kell a közönség előtt a vasútintézmény hatalmas gazdasági forgalmi és személyzet-eltartó jelentőségét. A közüzemek egyébként az idén is megjelennek a Vásáron.

Kérdés ezekután, hogy mi legyen az 1940-es B. N. V. szokásos nagy slágere?
Erre számos megoldást lehetne találni, de mindenesetre fokozná a Vásár iránti érdeklődést, ha a hadigépek közül a legmonumentálisabb alkotások kiállításra kerülnének, mint a magyar ipar produktumai. Ebben az esetben a bombavető repülőgépek, tankok, légelhárító ágyuk fogadnák barátságosan a látogatóközönséget.

A mai erős foglalkoztatottság konjunktúrájában nem az a Vásár célja, hogy megrendeléshez juttassa az ipart, hanem hogy demonstráljon. E szempontból fontos Éber Antalnak a kezdeményezése, hogy a bankok és biztosítók újszerű eszközökkel, a tőkegyüjtés és a biztosítás propagandájával igyekezzenek szert tenni újabb ügyfelekre. Az ötletben kifogyhatatlan igazgatói előterjesztés felvetette a kérdést, nem kellene-e bemutatni Szent István birodalmának tájegységeit, a népi különbözőségeket, az egyes gazdálkodási rendszereket és a külön saját népi kultúrákat. Ennek a megoldása azonban csak a miniszterelnökség propagandaosztályával egyetértően és együttműködve volna elképzelhető.

A kiállító iparosok számára fontos kedvezményeket kíván biztosítani a Vásár vezetősége. Igy pl. szó lehet arról, hogy a Vásáron kötött ügyletek leszállítására szükséges nyersanyagok soronkívül utaltassanak ki. Hangoztatta a B. N. V. igazgatója, hogy optimizmussal néz a jövőbe. Eddig ugyanis közel 400 kiállító jelentkezett. Ez az eredmény számban, területben és súlyban is meghaladja a mult év hasonló időszakának a jelentkezéseit. Óvakodni kell mindenféle merev megkötéstől, mert a rendkívüli viszonyok rendkívüli alkalmazkodóképességet is követelnek. A gazdag, értékes expozét elismeréssel fogadták és rövidesen megtörténik a döntés, hogy a dús választékból melyik elgondolás kerüljön a nagy ipari seregszemle középpontjába.

A magunk részéről a sok értékes gondolat között azt tartanánk a leghelyesebbnek, ha a honvédelem szolgálatában álló magyar ipar bemutatása lenne az idei Vásár vezető gondolata.