Idegesség nélkül várja a hustalan napokat a háziasszony, a vendéglős, a kávés és a büfés
Január 2-án premier lesz a vendéglőkben, kávéházakban, büfékben, de a magánházaknál is: az első hustalan nap. A kormány rendelete értelmében hétfő és péntek minden hétnek a hustalan napja, ezuttal azonban, mivel ujév ünnepe hétfőre esett. az első hustalan napot ma, kedden tartja az ország.

Magánházakban a háziasszonyok és a szakácsnők a legtöbb helyen már ujév napján konferenciát tartottak abban a kérdésben, hogy- mivel pótoljuk a hust? És rövid eszmecsere után örömmel állapitották meg, hogy igen sok kiváló és izletes huspótlék áll rendelkezésre annál is inkább, mert az ugynevezett belsőrészek a hustalan napokon is kaphatók és azonkívül kapni lehet majd- „vadat, halat s mi jó falat, szem-szájnak ingere… Magánházaknál tehát nem nagy probléma.
- Mi történik azonban a vendéglőben? - ezzel a kérdéssel fordult a munkatársunk a leghíresebb pesti konyhaművészhez, Gundel Károlyhoz.
- Nem okoznak különösebb problémát a hustalan napok- válaszolta Gundel Károly .- Végigjártuk már ezt az iskolát erősebb korlátozások mellett is a világháború idején. A nagyközönség nem is képzeli, hogy milyen változatos menüt lehet összeállítani még így is, különösen pedig, ha kapható vad, hal, velő, nyelv, máj, vese és semmi sem áll utjában annak,
hogy pompás disznótoros vacsorákat készítsünk.

Kritikusabb időszak lesz majd a tavasz, amikor halászati tilalom van és felmegy a halfélék ára. Nehezíteni fogja a helyzetet már a jövő hónap is amikor elmulik a vadszezon. Februárban már nincs se fácán, se nyúl, se őz. De hát különösebb bajt ez sem okoz. Elsőrangú különböző ételeket lehet készíteni a rendelkezésünkre álló számtalan főzelékfajtákból és a belső részekből. A szakácsművészet szempontjából még haszna is lesz a hustalan napoknak:
A szükség megmozgatja a fantáziáját és bizonyos, hogy sorozatosan fognak születni uj kreációk.

A mi közönségünk például alig fogyaszt a vendéglőkben pacalt, holott ebből a belsőrészből pompás ételek készíthetők, amint azt jól tudják- a franciák. Azt találom azonban, hogy a mészárosoknak és henteseknek nem lesz kellemes éppen a hétfői hustalan nap. Kedden ugyanis már nem friss és nem eladható a szombatról megmaradt árú. Ami hétfőként még értékesíthető volt. A hatóságokat- ugy gondolom-, amikor a hétfőt választották hustalan napul, az a gondolat vezette, hogy igy inkább tiszteletben fogják tartani a magánháztartások a nap hustalanságát, mert nem akarnak szombaton vásárolt hust sütni vagy főzni. Az érem másik oldala: némi akadályok lesznek hétfőn a velő körül.

A velő ugyanis kényes, csak frissen jó. Vasárnap nincs vágás s így hétfő reggelenként csak szombati velő árusitható, ez pedig már nem ideális. Ez azonban csak apró részletkérdés: bizonyos, hogy a hustalan napok sehol sem fognak zavart okozni.

Beszéltünk erről a kérdésről egy fővárosi kávéssal- aki ebéd és vacsoramenüt is ad- tovább egy büféssel. Mindketten egy véleményen voltak Gundel Károllyal: olyan sok étel süthető és főzhető a megengedett „nyersanyagokból”, hogy semmi nehézséget nem fog okozni a hustalan hétfő és a hustalan péntek, sőt: az optimista kávés még azt is reméli, hogy egyes ínyencek éppen hétfőn és pénteken fognak szívesen házonkivül étkezni, hogy megkóstolják a szakácsművészet huspotló alkotásait.