A gazdasági és ipari élet különböző formában használja fel a keményítőt.
A keményítő háromféle nyerstermékből készül és pedig búzalisztből, burgonyából és rizsből. Kis mértékben termelnek ezidőszerint Magyarországon tengeriből is keményítőt. A keményítő és annak tovább feldolgozott formái, mint segédanyag egyes iparoknál döntő jelentőségűek (pl. textilipar, gumiipar stb.) és annak hiánya megakasztja ezen iparok működését.

A rizs kivételével valamennyi szükséges nyersanyag Magyarországon bőven fedezhető és mégis az az eset áll fenn, hogy – gyökeres változtatás hiányában – keményítőszükségletünk nem lesz fedezhető.

Az egységes liszt gyártására vonatkozó miniszteri rendelet azt írja elő, hogy a malmok ezentúl csak nullás lisztet és úgynevezett egységes lisztet őrölhetnek ki a búzából. A fennmaradó egyéb kiőrlés, takarmányliszt illetve korpa lesz. Ennek folytán a búzakeményítő gyártásához hatos liszt eltűnik a piacról. Igaz, hogy a lisztkiőrlési rendelet megengedi keményítő céljára a 6-os liszt gyártását, azonban az ugyanekkor őrléstechnikai szempontból elkerülhetetlenül kitermelendő 2-es és 4-es liszt nem hozható forgalomba. Ez a liszttípus viszont nem exportálható. Ennekfolytán a 6-os liszt kitermelése keményítőgyártás céljára gazdaságilag irracionálissá válik.

Ezenkívül súlyosan esik latba az is, hogy a keményítőgyártásra csak bizonyos speciális lisztminőségek alkalmasak, úgyhogy a keményítőgyárak a korlátozásmentes időben mindenkor a lisztminták egész sorát vizsgálták meg acélból, hogy a gyártásra megfelelő lisztet kikeressék. Az ú. n. egységes liszt egyrészt drágább az eddig felhasznált 6-os lisztnél, másrészt a keményítő hozama elmarad a 6-os liszttel szemben. Ennek folytán a keményítő- és csiriztermékek kényszerű drágulása áll be, ha a rendelet változatlan marad.

A burgonyakeményítő gyártását a burgonyafelhozatalban beállott nehézségek akadályozzák. Tengeriből pedig a jelenlegi tengeriárak mellett csak lényegesen drágább áron tudnának a gyárak keményítőt kitermelni.

A rizskeményítőszükséglet fedezésére csak nemes devizáért beszerezhető úgynevezett rizstörmelék alkalmas. Minthogy a rizskeményítő a mosódaipar legfontosabb anyaga, ennek hiányában több ezer kisegzisztencia kerülne válságos helyzetbe. Felmerült a terv, hogy a szükséglet ellátására kész rizskeményítőt importálnának velünk klíringes viszonyban lévő államokból. Értesülésünk szerint azonban egyrészt nem tudnak szállítani, másrészt a kész áruért nemes deviza fizetést kérnek. Természetesen az utóbbi esetben a készáruért lényegesen több nemesdeviza lenne fizetendő, mint amennyiért az itthon feldolgozandó nyersanyag megszerezhető.