Az ítélet indoklása

Az indoklás szerint a törvényszék a főtárgyaláson lefolytatott bizonyítási adatok alapján megállapította, hogy a vádlott elkövette a folytatólagosan, üzletszerűen űzött árdrágítást. A vádindítványban szereplő hét közszükségleti cikket képező szövetnél, amelyeknek a legmagasabb árát a hatóság nem szabta meg, a méltányos hasznot messze meghaladó jogtalan nyereséget ért el.

Részletesen taglalta ezután az indoklás a szöveteknél elért jogtalan haszon mértékét. A továbbiakban az indoklás részletesen foglalkozott a vádlott védekezésével és az ellene felmerült bizonyítékokkal.
- Brammer Pál – hangzott az indoklás- beismerte, hogy Brammer Ödön megbízásából, mint a cég egyharmadrészbeni tulajdonosa, egyedül vezette a vállalatot és az ő feladata volt az árak megállapítása. A vádlott védekezése főképpen arra irányult, hogy a cég árui különlegesek és kockázatosak. Ennek ellenére ötven év alatt a cég nem jutott veszélybe és nem fizetett rá.
Bizonyítást nyert, hogy a sorozatos áremelések a vádbeli időt megelőzően nem fordultak elő. Ebből következik, hogy a vádlott az általános nemzetközi viszonyok folytán a hadszíntér növekedése következtében előállt helyzetben a nemzet és közgazdaság érdekével ellentétes, bűnös kalmárkodásra, a sorozatos árdrágítás mellett lelkiismeretlen és gyors meggazdagodásra törekedett.

A bíróság vitán felül megállapította, hogy Brammer közszükségleti cikkeket árusított, nem fényűzési cikkeket, mert a közszükségleti cikk fogalma nem attól függ, hogy neonfényes, pompázó kirakatokba kerül, hanem attól, hogy milyen célt szolgál.

Arannyal, ezüsttel hímzett drága holmik akkor is luxuscikkek, ha azt ázott Teleki- téri bódékban árusítják, ugyanúgy a közszükségleti cikk lényege sem változik, ha azt fényesportálos bolthelyiségben kínálják eladásra, az akkor is közszükséglet marad.
Beigazolódott, hogy a vádlott a méltányos hasznot meghaladó nyereséggel dolgozott, tehát nem tisztes kereskedői tevékenységet folytatott, hanem kapzsi, árdrágító kalmárkodást űzött.

Megállapította a törvényszék az indoklásban, hogy Brammer a bűncselekményt üzletszerűen, folytatólagosan követte el és a középosztály igényeit kielégítő árukról lévén szó, a közeállátás érdekeit sulyosan veszélyeztette. Mindezekre való tekintettel okszerűen állapította meg a törvényszék a vádlott bűnösségét. A büntetés kiszabásánál mérlegelte a bíróság azokat az indító okokat, amelyek a vádlottat cselekménye elkövetésében irányították.
Megállapitja a törvényszék, hogy a vádlott a polgári jómódot messze felülmuló vagyoni helyzetben van és így nem vezette már, mint a kizsákmányoló kapzsiság és a kínálkozó alkalomnak kihasználása.

Figyelembe vett a törvényszék a vádlott büntetlen előéletét, de sulyosbító körülménynek számított a nagymérvű sorozatos árdrágítás, valamint az, hogy a jelenlegi nehéz és feszült légkörben követte el a bűncselekményt.

Már négy óra felé jár az idő, amikor a perorvoslatok bejelentésére kerül a sor. Dorosi elnök Brammert szólítja maga elé, aki csak ennyit mond:
- Ártatlan vagyok!...

Izgalmas összecsapást az elnök és védő között

A mindvégig izgalmas és állandóan éles összecsapásokkal tarkított főtárgyalás utolsó részében is ujabb összetűzésre került sor az elnök és Vekerdy védő között. A védő ugyanis, amikor bejelentette semmiségi panaszait, külön jogorvoslatot jelentett be az ítélet ellen, mert szerinte a bíróság ténymegállapításai iratellenesek.
- Kénytelen vagyok kioktatni az ügyvéd urat, hogy ez ellen nincs jogorvoslatnak helye.
- Ne tessék engem kioktatni….
Tovább nem folytathatja, mert Dorosi elnök erélyesen lecsap és rendreutasítja a védőt.
- Azt mondom, amit akarok! – akarja folytatni a védő, de ujból rendreutasításban részesül.
Végül is ujabb bejelentés következik.

A törvényszék a vádhatóság indítványára elrendelte a biztosítási végrehajtást Brammer Pál vagyona ellen, annak ellenére, hogy a védelem délelőtt tíz óráig a 177.000 pengőnek letétbe helyezését ígérte. A tanács nem változtatott döntésén.

A törvényszék Brammer Pál további fogva tartását rendelte el. A fogházőrök közrefogták a fővárosi társaságokban ismert nagykereskedőt és levezették cellájába. Ezzel a Brammer-ügy drámai színjátékának első része befejeződött.