A magyar közgazdasági élet holnapi problémái
Írta: Ilovszky János országgyűlési képviselő
Az év alkonyán a közgazdasági élet súlyos és nehezen megoldható problémák egész tömegével áll szemben. Amilyen lendületesen ívelt felfelé a magyar közgazdasági élet ez év derekán, amikor megnyíltak a lehetőségek Erdély felé és a kereskedelem teljes erővel dolgozhatott, éppen annyira aggaszt ma bennünket a nyersanyag fokozódó hiánya és a külkereskedelmi helyzetünk változósága.
Ma, amikor az óriási erőfeszítések korát éljük és megoldásra váró problémák légiói merednek felénk, a gazdasági átrendezés terén csak hivatott és hozzáértő elemeknek szabad helyet biztosítani, hogy a nemzeti vagyon további gyarapítása előmozdíttassék. A gazdasági élet nem terített asztal, amely mellé a mindennapi élet gazdasági küzdelmeit nem ismerők lakomára leülhetnek. Mert az ilyen lakomának költségeit nemcsak a magánvállalatok, hanem a közületek is súlyosan megfizethetik.
Teljes objektivitással meg kell állapítani, hogy a nemzet gazdasági élete a kormány országgyarapítási munkája következtében nagyarányú felfrissítés előtt áll. A régen előkészített új gazdasági rendszert biztos alapokra kell hozni. Azt lehet mondani, hogy a legutóbbi időkben óriási utat tettünk meg. Ha visszatekintünk a jelen század elején fennállott viszonyokra, láthatjuk, hogy akkor a nemzeti vagyon a nemzet szellemétől nagyon távoleső kezekbe került, most pedig az egész ország gazdasági életét áthatja a Baross-gondolat, az a törekvés, hogy nemzetivé kell tennünk.
Amíg idáig eljuthattunk, nem hajózhattunk mindig sima vizeken.
Igen sokszor álltunk szemben gúnyos lekicsinyléssel, látható és láthatatlan cselvetésekkel. De a céltudatos munka eredménye nem maradhatott el. Művészetben, sajtópolitikában és irodalomban össze sem hasonlítható a mai ember munkájának eredménye a mult szellemével, amikor a keresztény elemek érvényesülése elé a gátak szakadatlan sora tornyosult.
Ugyanígy a gazdasági életben is egymásután valósulnak meg régi húszéves elgondolásaink.
Nem sok idővel ezelőtt még szinte félve gondoltunk arra, hogy a például százszázalékosan idegen kezekben levő cukorelosztáshoz hozzá lehet-e valaha nyulni. A tüzelőkereskedelem, a textiláruk forgalma csaknem teljesen járhatatlan út volt keresztény kereskedők számára és ma már az egész vonalon generális rendelkezések történnek abban az irányban, hogy minden törvényhatóság első tisztviselője kijelölje az e tekintetben számbajöhető keresztény cégeket.
Nagy reményeket fűzünk a visszacsatolt erdélyi területekhez.
Ez a vidék a természettől megáldva, nyersanyagokban bővelkedik. Az államvasút igen szépen kiépítette a kapcsolatokat Erdély legkeletibb csücske felé, úgyhogy az árucsere az egész vonalon megindulhat. Erdélyből gyapjúneműt, fát, ásványtermékeket nagy mennyiségben vár és remélhet a magyar ipar, amely ugyanakkor jó felvevőpiacra talál az erdélyi városokban és községekben. A Baross Szövetség volt az első, amely az év november havának elején már megindította a keresztény kereskedelmi kapcsolatok kiépítésének munkáját. Ezertagú keresztény kereskedő- és iparostábor ment le Kolozsvárra, hogy tanuja legyen az ottani magyarság nagyszerű felbuzdulásának.
A felszabadult terület más városaiban is igen szépen halad a keresztény elemek megszervezése.
Most nézzük csak, hogy milyen gazdag és irigylésreméltó volt a háborúelőtti Nagymagyarország, amikor egész területén felhalmozott szinte felbecsülhetetlen értékű természeti kincseivel rendelkezhetett. Még vannak kielégítetlen igényeink, de a már eddig visszaérkezett területek nyersanyagkészletével is igen nagy gazdasági eredményeket lehetne elérni.
Tudomásom szerint a kormány Kárpátalja bő forrásvizeit energiatermelésre kívánja felhasználni.
A kárpátaljai és erdélyi hatalmas erdők kitermelése az egész országot elláthatja tüzelővel, épületfával és bútorfával. Nincs a kereskedelmi és ipari életnek olyan ágazata, amely nagy fellendülést ne nyerne, ha a perspektivák kitárulnak és a kereseti lehetőségek megnövekednek.
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!