Amíg 400 Julián-évben 400 x 365.25 = 146.100 nap van, addig a Gergely-naptár szerint 400 év 146.097 napot, vagyis pontosan 20.871 hetet foglal magában. Egy Gergely-féle tropikus év tartama ennélfogva = 365d 5h 49m 12s. Copernicus is ezt az értéket találta. Ez még mindig 26.2251 mp-cel hosszabb a tényleges tropikus évnél, melynek tartama jelenleg 365d 5h 48 m 45.7749. De ez az eltérés csak 3294.5, vagy kereken 3300 év alatt növekszik egy napra, míg a Julián-számításban már 128.2 év alatt.

A szökőéveknek ezzel az egyszerű és szellemes szabályával a Gergely-féle, naptárreform azt is elérte, hogy a tavaszi napéjegyenlőség állandóan március 21-e körül marad és csak 3000 év mulva - mostantól számítva - kell majd egy szökőévet soronkívül elhagyni. A kérdés csillagászati része, ami az év tartamát illeti, ezzel úgyszólván tökéletesen el van intézve és a Gergely-féle javítás legnagyobb elismerésünket érdemli. Csodálatos az a pontosság, melyet a tudós bizottság három és félszázaddal ezelőtt elért. A jeles Claviust illeti az érdem oroszlánrésze.

A pápai bullában elrendelt időre Spanyolország, Portugália, Olaszország, majd Franciaország, Lotaringia, Lengyelország és Hollandia katolikus része vezette be az új naptárt; Németország és Svájc katolikus részei 1583-ben, Magyarország 1587-ben, a protestáns Németország és Hollandia 1700-ban. Anglia, heves ellenállás után, csak 1752-ben tért át a Gergely-naptárra. Ebben nagy érdeme volt Bradleynek, a jeles csillagásznak. Ezért nagy népszerűtlenségben volt része élete végéig. Őreá vonatkozik Voltaire ismeretes mondása: „Az angol nép jobb szerette, hogy a naptár ne egyezzék a Nap járásával, semhogy a pápával egyetértsen és vonakodott elfogadni azt a reformot, melyért a török szultánnak tartoztak volna hálával, ha ő javasolta volna.” Svédország 1753-ban, Svájc egyes részei csak 1798-ban vezették be a Gergely-naptárt.

Mint sok más újítás, úgy a Gergely-féle naptárújítás is sok helyütt heves ellenállásra talált, bár a két akkori legnagyobb protestáns csillagász, Tycho Brahe és Kepler helyeselte az újítást. De ezek a nézeteltérések mind feledésbe merültek és a Gergely-naptár ma már majdnem az egész világon tért hódított: 1873-ban Japán, 1879-ben Egyiptom, 1912-ben Kína, 1916-ban Bulgária, 1918-ban átmenetileg Oroszország, 1926-ban Törökország vezette be, 1923-ban Görögország, Románia és Szerbia is elfogadták az alább kifejtendő új interkaláris szabállyal.

A keleti egyházakhoz tartozó államok a legújabb időkig a Julián-naptári használták. 1923 májusában az óhitű egyházak Konstantinápolyban értekezletet tartottak, melyen Milankovic Milutin dáljai születésű jeles belgrádi tanár javaslatára új, a Gergely-rendszertől némileg eltérő naptárszabályt fogadtak el. E szerint a julián 1923 október 1 mint október 14 szerepel. Szökőévek lesznek a néggyel oszthatók. A kerek évszázadok csak akkor szökőévek, ha a századok száma 9-cel osztva 2-t vagy 6-ot ad maradékul. Az új ortodox naptár szerint tehát, a Gergely-naptártól eltérően, 2800 és 3200 nem maradnak szökőévek, helyettük 2000 és 3300 lesz szökőév.

A Milankovic-féle szabály szerint 9 század alatt 7 szökőnap marad ki, a Gergely-naptár szerint 8 század alatt 6 szökőnap. A tropikus év tartamát Milankovic 365d 5h 48m 48s-nak veszi, ami 2.225s-mal hosszabb a jelenlegi tényleges tropikus évnél. A heteket, hónapokat változatlanul vették át a Gergely-naptárból.