Az olasz-magyar kerékpáros versenyt itthon is elvesztettük. Mi vesztettük el és nem az olaszok nyerték meg. Ami nagy különbség.

Hogy a repülőfutamokban nem sok a keresnivalónk, azzal előre számoltunk, annál nagyobb volt a meglepetés, amikor Nervinek Liszkay fölött aratott könnyű győzelme után a már biztos vesztesnek látszó Éles hallatlan iramú végküzdelemben Musocchi előtt vágott be.

Forr, zúg a tribün, sokan meglepetést szimatolnak. Talán most, talán ezen a szeles, hüvös augusztusi estén sikerül a lehetetlen: repülőfutamot nyerni az olaszok ellen. Ám Liszkay újra simán veszít (ezúttal Musocchi ellen) és most már csak Élesben összpontosul a közönség reménye.

Verri, az olasz csapatkapitány idegesen topog, de azért bízik Nerviben. És mialatt Éles a beton szélén imbolyog, a szemfüles olasz levág mellette a belső oldalra és behozhatatlan előnyével simán, nagyon is simán győz.

Szittya főtitkár a kezét tördeli:
- Már megint elaludt Éles, már megint nem vigyázott eléggé!

Az 1000 méteres távon Biondit és Marinit indítják az olaszok, míg tőlünk Papp és Nótás meg. Látszik rajtuk, hogy meg szeretnék nyerni ezt a számot. Biondi 1 perc 18.4 mp-es elég gyenge ideje nyújt is erre lehetőséget.

Papp a legjobb időt (1:16.6-ot) éri el a négy versenyző közül és a remek iramban kezdő, de a végén kifáradó Nótás ideje is jobb, mint Marinié. Megnyertük! A vezetőség számítása idáig helyes. Az eredmény 6:6!

A csapatversenyre folyik a készülődés. Ha ebben győzünk, végleg megnyertük a viadalt. A kezdet biztató. Szépen, egyenletesen halad a magyar legénység. Felváltva vezetik a köröket, de az olaszok irama ijesztően erős. Simán, zökkenés nélkül váltanak a vezetésben.

A félpályányi különbség egyre fogy a két csapat között. Éles és Liszkay szemmel láthatólag kimerült. Felvetődik a kérdés: miért nem ment Ladányi Éles helyett? Nervi csak keservesen tudott ellene győzni csütörtökön és most is alighanem jobban megállta volna a helyét.

De a késő bánat most sem használ és a végig együtt haladó olasz csapat fáradt-boldogan, feltartott karral üdvözli a közönséget, amint győzelme után elhalad a tribün előtt.

– Bravo, ragazzi! – kiáltanak le hozzájuk honfitársaik és a közönség szomorúan veszi tudomásul, hogy ezzel a vereséggel végleg elveszítettük a nagy versenyt.

El kell azonban ismerni, hogy az olaszok pompásan, simán, harmonikus egységben, a legkisebb zökkenő nélkül nyertek. Mintha összeforrtak volna, végig gyönyörűen ment a négy fiú és győzelmük megérdemelt voltához szó sem férhet.

A kétüléses verseny elvesztése ugyanolyan súlyos taktikai hiba következménye, mint Éles veresége Nervi ellen a repülőfutamban. Az új tandemen az utolsó 150 méterig együtt megy a magyar legénység az olaszokkal.

A baj a forduló után következik be. A vezetéshez jutó magyarok arra számítanak, hogy ellenfelük kívülről akarja előzni őket és felmennek a beton külső szélére. Ebben a pillanatban a belső pályán megugrik az olasz kétülés és mivel az előny behozására idő nincsen, az utolsó szám is az övék…